A magyar miniszterelnök a hasonló frankfurti rendezvény után a City elemzői közösségének tartott zárt körű előadáson is ismertette a program egyes pontjait. Az előadás után a bevételi és a kiadási oldali intézkedések rendszeres elemzői bírálatára vonatkozó kérdésére Gyurcsány Ferenc azt mondta: az idén 50-50 százalék az intézkedési csomag bevételi és kiadási megoszlása, jövőre pedig 60-40 százalékra módosul az arány a bevételi oldal javára.
A miniszterelnök szerint az egyensúlyi program részleteinek nem kellő pontosságú ismeretéből is fakadhatnak azok az elemzői bírálatok, amelyek szerint a költségvetési csomag túlságosan a bevételnövelésre támaszkodik a kiadások csökkentése helyett.
Radikális lépések
A nagy állami költségtételek közül az állam működtetésére fordított kiadásokban a kormány „egészen radikális” lépéseket tesz: 2008-ra, mire a program kifejlődik, évente több mint 100 milliárd forint lesz a megtakarítás ebben a tételben. Gyurcsány Ferenc kijelentette ugyanakkor, hogy nyugdíjból és a családtámogatásból nem engednek. A vita a szociális kiadásokról zajlik, ugyanis (a piac) ebben a kategóriában várt volna olyan intézkedéseket, amelyeket a kormány nem fog megtenni. Ha a csomagban „benne lett volna a 13. havi nyugdíj elvétele, semmi baj nem lett volna” – mondta a kormányfő.
Nem a csomag miatt minősítettek le
A Standard & Poor’s hitelminősítő által az egyensúlyi intézkedések bejelentésének szinte másnapján végrehajtott szuverén adósi visszaminősítésről Gyurcsány azt mondta: az „nem a csomag miatt történt … az egy korábban meghozott döntés volt, amelyet nem akartak az új kormány megalakulása előtt közzétenni”.
A forint árfolyamára a kormányfő szerint külső tényezők – köztük a szlovákiai események, a törökországi kamatemelés és az amerikai kamatemelési várakozások – hatnak. A feltörekvő piacok egésze hatalmas kihívásokkal néz szembe, és kétségtelen, hogy nem a legkedvezőbbek a külső feltételek a magyar kormányprogramhoz.
Az MTI kérdésére, hogy megerősítette-e a 2010-es csatlakozási céldátumot, a miniszterelnök azt mondta: az euró 2010-es „bevezethetőségének” feltételeiről beszélt, mert „Litvánia után nem lehet konkrétabban fogalmazni”.
