Belföld

Többet várnak a bankoktól

A költségvetési forrásból származó kamattámogatások után 20 százalék járadékot kell fizetniük a pénzügyi vállalkozásoknak, amelyből évi 25 milliárd forint állami bevétel keletkezik. Ez váltja fel a jövőre megszűnő banki különadót - mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a hétfői kormányülést követő tájékoztatón.

A kormány a bankoktól és a pénzügyi vállalkozásoktól nagyobb felelősséget vár el a kormány a következő időszakban. Ennek érdekében döntött úgy a kabinet, hogy a pénzügyi vállalkozások a költségvetési forrásból származó kamattámogatás után 20 százalék járadékot kell fizetniük. Ebből évi 25 milliárd forint állami bevétel keletkezik – jelentette be Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a hétfői kormányülést követő tájékoztatón. Gál J. Zoltán ismertetése szerint a tervezett 20 százalékos kamat- és árfolyam nyereségadó alól kivételt képeznek majd a nyugdíj előtakarékossági és a lakástakarékpénztári betétek.


A házipénztár adója


Az Új Egyensúly program részeként bevezetésre kerülő házipénztár adóalapja a vállalkozás napi készpénz záróegyenlege csökkentve a napi készpénzforgalom kétszeresével – tájékoztatott az államtitkár. Az e feletti pénztárállományt érinti a 20 százalékos adófizetési kötelezettség – tette hozzá.


A magánszemélyek által jövő évtől fizetendő 4 százalékos szolidaritási adót 6 millió 50 ezer forint feletti éves jövedelem után kell fizetni, míg a társaságok adóalapja a teljes adóalapra vetített 4 százalék, amelyet egyéni vállalkozók, társasági adót fizető cégek fizetik és szeptember 1-től tervezi bevezetni a kormány.


42,1 milliárd zárolás első lépésként


Mindezeken túl a kormány – az államreform részeként – döntött arról is, hogy csökkenti a minisztériumok kiadásait. Ennek értelmében, első lépésként 42,1 milliárd forint zárolásáról döntött hétfőn a kormány – jelentette be Gál J. Zoltán.


Az államtitkár kitérve a gázáremelésre megerősítette Veres János pénzügyminiszter vasárnapi nyilatkozatát, miszerint a gáz ára 2006-ban egyszer és 30 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor cáfolta, hogy a magyar kormánynak lenne árfolyamcélja és befolyásolni akarná a monetáris politikát.


Az APEH felkészült


A pénzügyminiszter a napokban felkérte az adóhivatal elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az eddigi évi 500-600 vagyonvizsgálat helyett évente tízezer vagyonvizsgálatra legyen lehetősége az adóhatóságnak – közölte az államtitkár.


Az adóhivatal felkészült az évi 10 ezer vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására – jelentette be Szikora János, az APEH elnöke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonosodási vizsgálat nem vagyonadó, hanem az szja-vizsgálat egyik formája.


Szikora elmondta, hogy évente 250-280 ezer adóellenőrzést folytat le a hatóság, 2005-ben ezek során 202 milliárd forint adóhiányt állapított meg. Ebből 12 milliárd volt szja-jellegű, a zöme az áfához kapcsolódik. Az idén eddig 184 vagyonosodási vizsgálatot folytatott le az APEH a tervezett 500-600-ból. Ennek háromnegyedében állapított meg adóhiányt, átlagosan 13 millió forintot. (A múlt évi átlag 10 millió forint volt.)


Nem lesz kevesebb ellenőr


Az elnök elmondta, hogy a pénzügyminiszter által kért évi 10 ezer vizsgálat egy revízión belüli átcsoportosítást követel meg. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos feladatokat hátrább kell sorolni a prioritási listán – erről azonban bővebben nem nyilatkozott. Azt azonban elárulta, hogy az APEH-nél nem lesz létszámcsökkentés. Mint mondta, az adóhatóság lesz az egyetlen államigazgatási szervezet, amelynek nem csökken a létszáma.


Arra a kérdésre, hogy miként választják ki a 10 ezer ellenőrizendő személyt, az elnök a kontroll-adatokra – például illeték- és ingatlanhivatali kontrollinformációkra – hivatkozott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik