A 13, Magyarországon eddig bejegyzett kisebbség közösségeihez tartozók június 1. és július 15. között kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi őszi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik ebben az időszakban kérik a névjegyzékbe vételt.
Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 10 122-en a cigány, 5312-en a német, 1810-en a szlovák, 1062-en a horvát, 417-en a román, 252-en a lengyel, 205-en a szerb, 164-en a szlovén, 146-an a görög, ugyanennyien az örmény, 108-an a bolgár, 64-en a ruszin és 11-en az ukrán nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket.
Számtalan településen eddig egyetlen magyar választó sem jelentkezett, más településeken pedig kiugróan magas az egy-egy nemzetiséghez tartozók aránya.
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak. A legtöbben a cigányok: közel 206 ezren, míg a legkevesebben az örmények: 1165-en.
A kisebbségi választói névjegyzékek – eltérően az országgyűlési választási jegyzéktől – nem nyilvánosak, és azok nem is vásárolhatók meg. A múlt évi törvénymódosítás óta most első alkalommal állítanak össze kisebbségi névjegyzéket. Korábban minden választójogosult szavazhatott kisebbségi jelöltre. A most októberben tartandó választáson, amely egy időben lesz az önkormányzati választásokkal, településenként egy – indokolt esetben több – szavazókört állítanak fel. A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
