A Köztársasági Elnöki Hivatal hétfői közleménye szerint az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá.
Alkotmányjogi kérdés
A közleményből kiderült, hogy az államfő arra vonatkozó kísérlete, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét.
Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Nyitott kérdés ezért, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.
Három kifogásolt személy
Az Index internetes újság információi szerint a kitüntetettek közül a Széchenyi-díjra előterjesztett Mosonyi Emil, Kossuth-díjas vízmérnök, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és Marjai József, volt miniszterelnök-helyettes személyét kifogásolta Sólyom László.
Szakértők szerint Mosonyi Emil a dunai vízlépcsőrendszer tervezője esetében az Alkotmány azon bekezdésére hivatkozhat az államfő, hogy az államfő, miszerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
Fekete és Marjai viszont a rendszerváltás előtti időszakban betöltött szerepük miatt váltott ki ellenérzést a köztársasági elnökből. A FigyelőNet megkereste Weber Ferencet, az államfő hivatalának sajtófőnökét is, de ő a hivatalos közleményen kívül semmilyen további információt nem közölt.
Batiz: nem voltak konkrét kifogások
Batiz András kormányszóvivő közölte: a kormány követte az 1991-óta kialakult gyakorlatot, amely szerint a Széchenyi-díj Bizottság, Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek tesznek javaslatot a kitüntettek személyére. Ezt a kormány továbbítja a köztársasági elnökhöz, és ebből a kormány el nem vesz, hozzá nem tesz – mondta.
Lapunk kérdésére a kormányszóvivő hozzátette: a köztársasági elnök a közelmúltban kifejezte aggályait, ám konkrét kifogást nem emelt. Megismételte: a díjazottak jelölésében a kormány csak a közvetítő szerepét játsza, a jelölés szakmai szervezetek feladata. Batiz nem akart neveket elárulni. Mint mondta, nem lenne illendő neveket említeni, ha a köztársasági elnök jónak látja, nyilvánosságra hozza az általa kifogásolt személyek nevét.
