Kiss Péter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter erről tájékoztatta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. A tárca első embere levelet írt Monostori Lajosnénak, amelyben jelezte, hogy – tekintettel a Pénzügyminisztérium szakvéleményére is – a titkosítás feloldásakor figyelembe kell venni a banktitok és az üzleti titok védelmét előíró jogszabályokat is.
A pénzügyminiszter február 16-án kérte be a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól a Postabank vesztesége okainak és a személyes felelősség megállapítására vonatkozó vizsgálat anyagait. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke másnap hat dokumentumot küldött át a Pénzügyminisztériumba, s egyben kérte, hogy a tárca foglaljon állást: indokolt-e az azokban szereplő adatok titkosítása. A kérdésről szakértőket is megkérdezett a minisztérium, majd az alapján jelezte: nem ellenzi a minősítés feloldását; a titkosítást azonban annak idején nem a Pénzügyminisztérium rendelte el, így annak feloldásáról sem intézkedhet.
Ezek után kérte Kiss Péter a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól a felülvizsgálatot, illetve a dokumentumok mielőbbi nyilvánosságra hozatalát.
Az úgy volt, hogy…
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyomozást rendelt el a Kehi 2000 decemberében készült titkos jelentése alapján, mivel – a hivatalos nyilatkozat szerint – a titkos minősítésű vizsgálati jelentés tartalma arra utal, hogy a Postabank Rt. 1998. év végi konszolidációja során olyan gazdasági döntések születtek, amelyek hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúját alapozzák meg. Az üggyel Keller László akkori közpénzügyi államtitkár is foglalkozott, és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Postabank követeléseinek kezelésével foglalkozó PB Workout Kft. korábbi tevékenysége miatt.
Az állami bankkonszolidációról készült elemzést a Kehi akkori elnöke, Sepsey Tamás végeztette el, és annak eredményét elküldte Orbán Viktor miniszterelnöknek, Stumpf István kancelláriaminiszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Járai Zsigmond pénzügyminiszternek, de ők korábbi sajtóinformációk szerint nem tettek semmit az ügyben.
A pénzügyi tárca 2000 decemberében kapott egy szigorúan titkos minősítésű jelentést, amely azonos lehet a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró Kehi-jelentéssel – mondta Veres János pénzügyminiszter február 15-én a Nap-kelte műsorában. A Pénzügyminisztérium belső vizsgálata során kiderült, hogy az Orbán-kormány idején a tárcához két példány is érkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalban készült titkos jelentésből. Az egyik 2000 decemberében, a másik 2001. január végén. A második – 97 oldalas – jelentésnek azonban a minisztériumban nyoma veszett: az akkori miniszter felvette, majd nem került vissza leadásra, tehát „nála maradt” – fogalmazott Veres. A tárcánál ezért nem volt példány az említett dokumentumból.
A stop.hu internetes hírportál két képviselője március 2-án átadta a Pénzügyminisztériumnak azt a dokumentumot, amelyet a Postabank konszolidációjáról szóló teljes Kehi-jelentésnek tartottak, azzal a feltétellel, hogy a dokumentum átvizsgálása után kerüljön ki a tárca honlapjára. Veres megállapította, hogy oldalszámra megegyezik a hiányzó második dokumentummal.
Veres nem tudta megmondani, hogy az irat mikor került ki az irattárból, mert állítása szerint az irat másolt példányai már „évekkel ezelőtt postaládákba kerültek és keringtek”. Veres tudomása szerint a rendőrség és Keller László államtitkársága alatt a miniszterelnöki hivatal is indított vizsgálatot az ügyben, ezek eredményeiről azonban nem tudott.
A nyilvánosságra került információk alapján úgy tűnt túlkonszolidálták a bankot, azaz több költségvetési forrást kellett a Postabank konszolidációjára fordítani, mint amit piaci áron való értékesítés után kellett volna – mondta Veres.
