A február 13-ától egy héten át tartó, nem reprezentatív FN-Tárki Netvoks internetes felmérésből kiderül (a részleteket lásd a módszertannál), hogy a világhálót használók között a kormánykoalíció jóval népszerűbb, mint az országos sokaság körében. Ennek csak részben oka az, hogy a kérdőívet kitöltők demográfiai összetétele több szempontból is különbözik a teljes népességétől: az interneten válaszolók körében felülreprezentáltak a magasan iskolázottak, a fiatalok, és a férfiak.
Pártpreferenciák
Módszertan, adatgyűjtés
A Netvoks adatgyűjtés a Sanoma Budapest Zrt.-hez tartozó internetes portálok felületén folyt (www.fn.hu, www.startlap.hu, www.nlc.hu, www.hirstart.hu, www.vezess.hu), 2006. február 13. és 19-e között, a Tárki és a Figyelőnet által kidolgozott interaktív kérdőívvel, amely a megkérdezett válasza után bemutatta neki, hogy egy országos véletlen mintán (Tárki Monitor illetve januári Omnibusz adatfelvételek), hogyan alakultak az egyes kérdésekre adott válaszok.
Összesen 7563 válaszadó adatai állnak rendelkezésre. A válaszadást ajándék kisorsolásával motiváltuk. A demográfiai adatokat a mikrocenzus alapján aktualizált népszámlálási adatokhoz viszonyítjuk, a pártválasztásra vonatkozó adatokat pedig a Tárki 2006 januári Omnibusz vizsgálatának eredményeihez. A minta nem valószínűségi jellege miatt hibahatár nem állapítható meg.
A közölt adatok értelmezéséhez segítséget nyújthat Rudas Tamás Közvélemény-kutatás – Értelmezés és kritika (Corvina, 2006) című könyve.
Fidesz-előnyt jeleznek az utóbbi csoportban. Ezen kívül az SZDSZ 13 százalékos támogatottsága is lényegesen magasabb az országosan mért 4-5 százaléknál (1. és 2. táblázat). Ezen eltérésnek egy része betudható annak, hogy az internetes válaszadók demográfiai összetétele eltér az teljes népességétől, de más tényezők is szerepet játszanak. Ennek bemutatására kiszámítottuk, hogy hogyan alakulnának a pártpreferenciák a négy demográfiai változó (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus) hatásának kiszűrése után, azaz milyen válaszokat kapnánk, ha a Netvoks válaszadóinak demográfiai összetétele megegyezne a teljes népességével, de egyébként minden társadalmi csoport megtartaná a saját preferenciáit (3. és 4. táblázat).
Az eredmények érdekessége, hogy – míg a februári országos felmérés az összes pártválasztó körében a két nagy párt egyforma népszerűségét mutatja, a biztos szavazók esetében viszont Fidesz előnyt — a Netvoks kérdőív kitöltőinél mindkét esetben az MSZP vezet. Ebből látható, hogy az az országosan érvényes összefüggés, amely szerint a bizonytalanok között több az MSZP-t preferáló, az internetes válaszadók esetében (ahol a biztos szavazók aránya rendkívül magas), nem áll fenn.
További érdekesség, hogy bár mind a Fidesz, mind az SZDSZ népszerűsége lényegesen eltér az országos adatoktól, az MSZP-é – a biztos szavazók körében – közel van a Tárki februári eredményeihez. A Netvoks megmutatja, hogy – az FKgP-t kivéve – az összes kis párt támogatottsága magasabb, mint országosan. E mellett kevésbé jelentkezik a két nagy párt dominanciája: az internetes pártválasztók kisebb arányban preferálják a két nagy pártot (80 százalék), mint a februári országos Tárki-felmérés válaszadói (90 százalék). Az internetes válaszok alapján – ha a demográfiai változók hatását kiszűrjük – a biztos szavazók közében egyértelmű MSZP-előnyt mutat (44,3 százalék), őt követi a Fidesz 37,7 százalékkal. Ezen adatok szerint az SZDSZ kiemelkedően magas, 9,2 százalékon áll, míg a Centrum 2,2-n, a MIÉP pedig 3-on (a Munkáspárt és az FKgP az egy százalékos határt sem érné el).
A válaszolók demográfiai összetétele
Az adatok eltérésében jelentős szerepet játszik az országos kérdőíveken és az internetes voksoláson résztvevők demográfiai összetételének különbözősége. A Netvoks kérdőívet kitöltők többsége férfi, míg a teljes lakosságban a nők vannak többségben (5. táblázat). A válaszolók általában lényegesen fiatalabbak, mint a teljes népesség: például 65 évesnél idősebb válaszoló igen kevés volt, és az 50 évnél fiatalabbak aránya is nagyobb, mint a teljes népességben (6. táblázat). Az internetes kérdőív kitöltői sokkal magasabb fokon iskolázottak, mint a populáció: 50 százalékuk diplomás, szemben az országos felmérés kissé 10 százalék feletti arányával és szinte teljesen hiányoznak közülük a legfeljebb 8 általánost végzettek (7. táblázat). A budapestiek aránya magasabb, a községekben lakóké pedig alacsonyabb az internetes kérdőívet kitöltőknél, mint a teljes népességben. Érdekesség, hogy a megyeszékhelyen lakók aránya valamivel alacsonyabb az internetes kitöltőknél, mint a populációban, viszont a más városokban lakók az internetes válaszadóknál vannak többen (8. táblázat).
