A nagy többséggel elfogadott rendelettervezet egyrészt az uniós és unión kívüli országok (mint például Magyarország és Szerbia-Montenegró), másrészt a schengeni egyezmény személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezését még nem alkalmazó államok (mint például Magyarország és Szlovákia) között szabályozná a kishatárforgalmat.
Vízum helyett kishatárforgalmi engedély
A kishatárforgalom jelentése a rendelet szerint a következő: „az egyik tagállam külső határának határ menti lakosok által (…) történő rendszeres átlépése például társadalmi, kulturális vagy igazolt gazdasági indokokra vagy családi kapcsolatokra hivatkozva”. A „legkevesebb egy-, legfeljebb ötéves időszakra érvényes” kishatárforgalmi engedélyben minden esetben fel kell tüntetni „a határ menti térséget, amelyen belül az engedély tulajdonosa mozoghat”. A jogszabály szerint „az engedélyben világosan meg kell fogalmazni, hogy tulajdonosa nem mehet túl a határ menti térségen, és a visszaélés bármilyen formáját a (…) megfelelően szankcionálják”.
A visszaélések megelőzése érdekében kishatárforgalmi engedélyt csak azok kaphatnak, „akik legalább egy éve jogszerű lakóhellyel rendelkeznek a határ menti térségben”. Kétoldalú megállapodások ennél hosszabb időt is előírhatnak, kivételes esetekben pedig (kiskorúság, öröklés) rövidebb időtartam után is lehet kérni az engedélyt. A jelentés szerint a kishatárforgalmi engedélyt határ menti térségben lakók kaphatják, függetlenül attól, hogy az EU vízumkötelezettséget ír-e elő számukra.
Határ menti térség 50 kilométerig
Az EB verziója szerint határ menti térségnek azok a területek minősültek volna, amelyek légvonalban legfeljebb 35 kilométerre fekszenek a határtól. A parlamenti, módosított verzió szerint „határ menti térség az a térség, amely nem haladja meg a határtól számított 30 kilométeres távolságot. Ebben a térségben az érintett államok kétoldalú megállapodásaikban határozzák meg azokat a helyi közigazgatási kerületeket, amelyeket határ menti térségnek kell tekinteni. Amennyiben bármely ilyen jellegű kerület a határvonaltól számított 30 kilométernél távolabb, de 50-nél nem távolabb terül el, azt a határ menti térséghez tartozónak kell tekinteni”.
Három hónap a szomszédban
Az EP szakbizottsága szerint az érintett államok közötti kétoldalú megállapodásokban kell meghatározni „a kishatárforgalmi rendszer keretében történő folyamatos tartózkodás megengedhető leghosszabb idejét, amely nem lépheti túl a három hónapot”. A szöveg szerint kivételes esetben „engedélyezhetik a határ menti lakosok számára a hivatalos határátkelőktől eltérő, meghatározott helyeken történő és a hivatalos nyitvatartási időn kívüli határátlépést” is.
A magyarok üdvözlik
Gál Kinga (néppárti) úgy vélte, a jogszabály megkönnyíti a határ mindkét oldala mentén élők mindennapjait, a kishatárforgalom pedig a szomszédos országokban élő magyarok számára az anyaországgal való kapcsolattartás újabb formáját jelenti majd, enyhítve a szigorú schengeni szabályozást.
Szent-Iványi István (liberális) örömmel fogadta, hogy az EP „minden kérdésben a bizottság előterjesztésénél kedvezőbb álláspontot foglalt el – a határon túli magyarok érintett közösségeinek többségét a szabályozás hatálya alá vonva”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
