Az Országgyűlés december 13-án elfogadta azt a törvénymódosítást, amely elővásárlási jogot biztosít az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a végrehajtás alá vont ingatlanra. A végrehajtók attól tartanak, hogy az elővásárlási jog miatt elmaradnak a licitálók, mert az ingatlanért a legtöbbet ígérő vásárló milliói hónapokig pihennek az önkormányzatnál, de semmi garancia nincs rá, hogy az ingatlan végül a licitáló birtokába kerül. Az önkormányzatnak egy hónapja van arra, hogy elővételi szándékát jelezze.
Hitelező, végrehajtó és vevő egy személyben
De vannak komolyabb aggodalmak is. Bizonyos esetekben, amikor az önkormányzat – adó, építési, szabálysértési – hatóságként jár el, a lefoglalt ingatlan árverési becsértékét az önkormányzat munkatársa állapítja meg. Ez pedig aggályokat vet fel, ha az önkormányzat egyben a vásárló is. Így ugyanis amikor az adós az önkormányzatnak tartozik, az a különös helyzet állhat elő, hogy az önkormányzat egy személyben a hitelező, az értékmegállapító, a végrehajtó és az új törvény értelmében az elővásárlási joggal rendelkező vevő is. Ha első alkalommal, amikor kalapács alá kerül az ingatlan, nem érkezik ajánlat, újabb árverést írnak ki. Ha a második árverés is sikertelen – amire a végrehajtók szerint a módosított törvény miatt van esély – a jogszabály értelmében az ingatlan az adósságot követelő tulajdonába kerül. Kivéve, ha az illetékes önkormányzat nem él elővásárlási jogával, melyet – ebben az esetben – az eredeti becsérték ötven százalékáért is megtehet.
A törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonos maga értékesítse ingatlanját, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezzel a lehetőséggel nem élnek eléggé. Az emberek addig nem hiszik el, hogy elveszíthetik ingatlanjaikat, amíg meg nem érkezik az árverési értesítő – beszélt tapasztalatairól Kiss-Kondás Gusztáv végrehajtó.
Rendezni kellett a végrehajtást
A törvénytervezet általános indoklása a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítására irányuló törekvésnek értékeli az irományt. A törvényjavaslat egyik beterjesztője, Horváth Csaba képviselő, második kerületi polgármester a FigyelőNetnek a végrehajtók aggodalmára reagálva kifejtette, hogy „az árverések helyszínén különböző érdekcsoportok jelentek meg, akik elriasztották a be nem avatottakat”. Véleménye szerint – mivel az önkormányzat elővételi joggal bír – nem lesz senkinek érdeke leszorítani az árakat. Az árverésekről pedig a jövőben kép- és hangfelvétel készül. A FigyelőNet egyik, neve elhallgatását kérő informátora ezzel szemben mégis úgy véli, hogy az új törvény azon polgármesterek és önkormányzati képviselők „érdekeit védheti”, akik az önkormányzaton keresztül igyekeznek ingatlanhoz jutni.
A FigyelőNet által megkérdezett jogászok nem tartják aggályosnak a törvényt. „Az önkormányzat csak nagyon ritkán jár el hatóságként” – nyilatkozta Bagi János, a Solt és Társa ügyvédi iroda ügyvédje. Nagy Zoltán ingatlanjogi szakértő ugyan el tudja képzelni azt a helyzetet, ahol az önkormányzat több olyan szerepet játszik egyszerre, amelyeknek függetleneknek kéne lenniük egymástól, mégis úgy véli, hogy a végrehajtás körüli anomáliákat rendezni kellett.
Az önkormányzat szabad kezet kapott
Az országgyűlésnek eredetileg benyújtott iromány tartalmazott egy féket, amely meggátolta volna, hogy az önkormányzat teljhatalmat gyakoroljon az ingatlan fölött. A bekezdés értelmében az adós és a vele lakó személyek mentesültek volna a kiköltözési kötelezettség alól, ha a települési önkormányzat elővásárlási jogával élve megvásárolja az ingatlant. A zárószavazásra bocsátott, majd elfogadott törvényjavaslatból azonban ez a bekezdés kimaradt. Vagyis az önkormányzat a néhány napon belül hatályba lépő törvény értelmében bárkit kilakoltathat az általa megvásárolt ingatlanból. A FigyelőNet informátora attól fél, hogy ezzel a törvénnyel a jövőben senki nem lehet biztonságban, az önkormányzat attól veszi el a házát, akitől akarja.
Nagy Zoltán ingatlanjogi szakértő szerint két nézet feszült egymásnak, az egyik a szociális biztonságot támogató elv, a másik pedig, hogy a tulajdonost megilleti a tulajdona fölötti rendelkezés joga. Ebben az esetben az utóbbi érvényesült. Azzal kapcsolatban, hogy a törvény végleges szövegéből kimaradt a kilakoltatás alóli mentességről szóló passzus, Horváth Csaba annyit mondott, hogy az önkormányzat biztosítani szándékozik az elárverezett ingatlanban élők lakhatását, de nem méltányos, hogy egyedülálló személy az elárverezett családi házban maradjon.
Több tízezer fizetésképtelen
Ma Magyarországon sok háztartásnak van díjhátraléka: közüzemi, víz, gáz, csatorna, villany, szemét, kémény, lakbér, parkolási díj. Pontos adatot nagyon nehéz mondani, mert a háztartások több felé tartoznak, annyit azonban megtudtunk Majtényi Károlytól, a Díjbeszedő Részvénytársaság díjbeszedési vezetőjétől, hogy csak a fővárosban több tízezer háztartás érintett a Díjbeszedő Rt.-nél, mely mindössze a víz-, csatorna-, szemét- és kéménydíjak beszedéséért felelős. Szakértők szerint az önkormányzatoknak is több ezer háztartás tartozik, csak Budapesten. A tartozás behajtása hosszadalmas feladat, ha minden egyéb eszközt kimerített a hitelező, végrehajtásra kerül sor.
Magyarországon évente száztíz-százhúszezer végrehajtásról születik bírósági végzés, de a végrehajtás csak az esetek nyolcvan százalékában sikeres. „Sokan vannak, akiktől egyszerűen nincs mit elvenni” – magyarázta a helyzetet Zoltán Levente, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára.
Évente több száz fizetésképtelen családnak árverezik el az ingatlanját. A fizetésképtelen adós tulajdonában lévő lakást, házat bírósági végzés alapján a végrehajtó lefoglalja, majd kiírja az árverés időpontját. Az árverésekről az Árverési Hírek című orgánumban tájékozódhatunk. Az ingatlan nagy értékű vagyontárgy, az árverezésen való részvételhez a licitálóknak bizonyítaniuk kell vételi szándékuk komolyságát, ezért a becsérték tíz százalékát minden résztvevő letétbe helyezi az árverezést lebonyolító önkormányzat pénztárában. Az esetek többségében sikeres árverés esetén sincs vége a procedúrának, a legmagasabb vételi árat ajánló nem kapja meg az ingatlant, az adós ugyanis többnyire – hogy minél tovább lakhasson az ingatlanban – megtámadja a döntést. A végrehajtók szerint több hónap is eltelik a végleges határozatig.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
