Belföld

Az MTA elnöke is kevesli a kutatásra szánt pénzeket

Egyetért a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azzal a több mint háromezer kutatóval, aki a kormányfőnek címzett levelében az alapkutatások növelését szorgalmazza.

Tudóshiány várható

2010-2015-re a műszaki és természettudományokban a különböző K+F-ráfordítások szerinti forgatókönyveknek megfelelően 6-10 ezer kutatóval lesz kevesebb a szükségesnél – derül ki egy friss kutatásból.

Vizi E. Szilveszter a Népszabadságban kifejti, hogy míg 2002-ben a nemzeti jövedelemből még 1,01 százalék jutott kutatás-fejlesztésre, addig most 0,89 százalék. Ezen belül az alapkutatások támogatásának egyik fő forrását jelentő Országos Tudományos Kutatási Alapra (OTKA) szánt pénz – az inflációt és az áfatörvényt beleszámítva – 37 százalékkal csökkent.

A tiltakozólevél időzítést viszont rossznak tartja az elnök, hiszen a költségvetési sarokszámokat a parlament elfogadta, és így már csak a fejezeten az MTA költségvetését lehetne átcsoportosítani. Ez pedig a tudománynak nem jelentene többletforrásokat.

Vizi E. Szilveszter elismeri, hogy a tudománynak még mindig kicsi a lobbiereje a költségvetési osztozkodásban. Pedig ahogy az Európai Unió minden dokumentuma kimondja, Amerikával és a Távol-Kelettel szemben csak az e célra szánt összegek növelése lehet földrészünk egyetlen esélye.

Az alkalmazott kutatás és fejlesztés konkrét gazdasági hasznát a közvélemény sem igen ismeri fel. Példaként Vizi a martonvásári gabonanemesítési kutatások eredményeit említette, amelyek az elmúlt öt évben éves átlagban számítva mintegy 70 milliárd forint termelési értéket jelentettek. Hasonló nagyságú a gyógyszerkutatásban vagy a számítástechnikában elért akadémiai kutatások pénzben mért nyeresége is – tette hozzá az elnök.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik