Belföld

Orbán garantálná a munkahelyeket

A Fidesz elnöke napirend előtti felszólalásában a kis- és középvállalkozások körbetartozásának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A kérdés megoldására egy munkahelygarancia-törvény elkészítését javasolta. Gyurcsány Ferenc konkrét javaslatot vár, a lapunk által megkérdezett szakértők viszont kevéssé piackonformnak, illetve felszínesnek nevezték az indítványt.

Stabil foglalkoztatók

A közhiedelemmel ellentétben nem a nagyvállalatoknál dolgozik a legtöbb versenyszférában alkalmazott munkaerő, a kis- és középvállalkozások Magyarország legjelentősebb foglalkoztatói. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a nagyvállalatoknál csupán 764 ezren dolgoztak 2004-ben, míg a mikro-, kis- és középvállalatok 1 409 ezer főt foglalkoztattak, vagyis a vállalatoknál dolgozók 65 százaléka a kicsiknél talál munkát. A kkv szektor munkahelyei nem nevezhetőek instabilabbnak, mint a nagyvállalati szektorban, látványos visszaesésről nem is számolhatunk be az utóbbi időben  mondta el az FN-nek Becsei József, az Ecostat kutatója – Sőt a mikrovállalkozásoknál alkalmazásban állók száma határozottan nőtt az elmúlt tíz évben. Azt a kutató is elismeri, hogy bizonyos ágazatokra körbetartozás jellemző, de ettől még nem veszélyeztetettebbek a kkv szektor munkahelyei, mint a nagyvállalatokéi, ahol ráadásul a leépítések sokkal nagyobb létszámot érintenek.

Orbán Viktor a Nemzeti Konzultáció eredményeit ismertetve hétfői parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: az emberek leginkább munkahelyük elvesztésétől és a lecsúszástól félnek. Hozzátette: az állam eladósodottsága nagy veszélyt jelent a munkahelyekre: ugyanis egyre több kis- és középvállalkozás (kkv) esett a körbetartozás csapdájába. Ez pedig csődhöz és elbocsátási hullámhoz vezethet.

„Az állam nem teljesíti fizetési kötelezettségét, így a körbetartozás már a kis- és középvállalkozások 53 százalékát érinti. Közülük is a legkisebbek vannak a legnagyobb veszélyben: 64 százalékuk esik ebbe a körbe. Ez azt jelenti, hogy több mint százezer munkahely van veszélyben. Cselekednünk kell” – mondta Orbán Viktor. Ennek jegyében egy ötpontos javaslattal állt elő, amelyet munkahelygarancia-törvényként aposztrofált.

Öt pontban

A javaslat öt pontja közül az első annak lefektetése, hogy a ki nem fizetett számlák utáni adózást meg kell szüntetni. Az elképzelés szerint garantálni kéne az áfavisszafizetést, illetve az azonnali fizetést az állami beruházások esetében. A Fidesz elnöke egy Munkahely Alapot is létrehozna, ennek mibenlétét azonban nem fejtette ki. Végül pedig a javaslat tartalmazza azt is, hogy az EU-pályázatokon nyertes kis- és középvállalkozások előfinanszírozási lehetőséghez jussanak.

Gyurcsány Ferenc válaszában hangsúlyozta: ma könnyebb munkásembernek lenni, mint négy éve. Az ötletet azonban szívesen fogadja, és megígérte, mindenképpen válaszolni fog rá. A kormányfő hozzátette azonban: sok ötletet hallott már Orbán Viktortól, amelyek sokszor nem bizonyultak megalapozottnak, vagy éppen a kiindulásuk volt hibás.


Ellentétes a piaci logikával


A körbetartozás valóban problémát jelent a magyar gazdaság bizonyos ágazataiban, például az építőiparban, ugyanakkor a gazdaság egészének működését nem veszélyezteti – vélte kérdésünkre Belyó Pál, az Ecostat igazgatója. Az efféle problémákat hosszú távon a keresleti-kínálati viszonyoknak kell megoldania, Orbán Viktor felvetése azonban olyan direkt állami beavatkozást jelentene, amely nehezen egyeztethető össze a piacgazdaság elveivel – tette hozzá a szakértő.


Egyes nehéz helyzetbe került cégek áfapozíciójának állami könnyítése, a közgazdász szerint, ráadásul a versenysemlegesség szempontjából sem tűnik jó megoldásnak, hiszen az egyes vállalkozásoknak egyenlő elbírálás alá kell esniük: nem szabad bizonyos cégek gazdálkodásának negatívumai miatt segítséget nyújtani úgy, hogy ezáltal azok a vállalkozások kerülnek hátrányosabb helyzetbe, amelyek egyébként stabil pénzügyi körülmények közepette végzik a tevékenységüket.

Rövid távon inkább valamilyen kedvező banki konstrukciót tud elképzelni Belyó Pál, amely kedvező feltételek mellett nyújt finanszírozási lehetőséget a kisebb és közepes méretű vállalkozásoknak, mint ahogyan erre más országokban (például Csehországban egy specializált állami bank létrehozása által) is volt már példa.


A felszínt kapargatják


Rossz a magyar gazdaság szerkezete, mert kevés hozzáadott értéket állít elő, így a kivitel növekedésével együtt a behozatal is folyamatosan bővül, vagyis az egyensúlytalanság újratermelődik. A körbetartozás ennek a lecsapódása – vélte a FigyelőNet kérdésére Gazdag László, a Pécsi Tudományegyetem docense. A közgazdász szerint ezért Orbán Viktor javaslata nem reagál az érdemi problémákra.


Hasonlóan vélekedett a közgazdász Gyurcsány Ferenc minapi kijelentéséről is, amely szerint a növekedés élénkülésével Magyarország egyszerűen kinövi a deficitet. Amíg a gazdaság szerkezete nem változik, a deficit magasabb szinten bővül – nyilatkozta Gazdag.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.