„Kiszámítható változás kell, olyan új konkrét javaslatokat tartalmazó társadalmi szerződést kell kötni, amelyet cselekvés követ” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) rendkívüli plenáris ülésén csütörtökön. A kormányfő hozzátette: új szerződésre van szükség, mivel az utolsó nagy, a rendszerváltás megállapodása mára erejét vesztette.
„A 2006. évi választásokhoz közeledve még lehetséges, egyben halaszthatatlan, hogy a politikai és hatalmi elit, a kormányon levő és az ellenzéki pártok a meghatározó és véleményformáló civil szervezetekkel, munkavállalói, munkáltatói és szakmai érdekképviseletekkel együtt, rövidtávú érdekeiken felülemelkedve új egyezséget kössenek, kijelöljék azokat a közös célokat, elveket és kereteket, amelyek között a következő években politizálni kívánnak. Ez az ország érdeke, ezt kívánják az állampolgárok is” – fogalmaz a kormányfő tervezete.
Gyurcsányi 12 pont
A 12 pontban célként szerepel, hogy az államháztartás és a költségvetés-politika területén 2008-ra teljesítenünk kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozásunkhoz, az euró bevezetéséhez szükséges egyensúlyi feltételeket. A második pont a csatlakozás gazdaságpolitikai programját, a konvergencia-programot foglalná törvénybe, míg a harmadik azt szögezné le, hogy az államháztartás hiánya nyugdíjreform nélkül ne haladja meg 2006-ban a 6,1 százalékot, 2007-ben a 4,7-százalékot, 2008-ban pedig a 3,4 százalékot.
Gyurcsány Ferenc a fejlesztéspolitika középpontjába a biztonságosabb emberi életbe, az infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a környezet megóvásába történő befektetést, illetve az ezeket szolgáló innováció, tudományos kutatás és fejlesztés kiemelt támogatását helyezné. A miniszterelnök felvetése szerint a parlamenti pártoknak a társadalmi-gazdasági partnerekkel egyeztetve ennek megfelelően el kellene fogadniuk az országos fejlesztési koncepciót és a második nemzeti fejlesztési tervet.
Bérfelzárkóztatás, mint közös cél
A tervezet része egy európai bérfelzárkóztatási program megvalósítása, amelynek alapelve, hogy a reálbéreket az ország gazdasági teljesítményének javulásával egyező ütemben felzárkóztatják. Gyurcsány Ferenc megállapodást sürget, hogy a reálbérek éves növekedése legfeljebb egy százalékponttal térjenek el a GDP éves növekedésétől, és ez határozza meg a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek béralkuját is.
A kormányfő külön pontban hangsúlyozza, hogy a minimálbért a létminimumhoz kell igazítani, és képzettségi kategóriák szerint kell differenciálni. A javaslat kiemelten támogatná a munkaerőpiacra belépő pályakezdőket, a gyermekgondozás után munkába állókat, az ismételten elhelyezkedni kívánó idősebbeket, és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Ezzel együtt pedig Gyurcsány Ferenc kiterjesztené a munkások és az alkalmazottak munkajogi védelmét.
A Megegyezés a köztársaságért! 2010-ig szóló program keretében csökkentené az adóterheket: függetlenül attól, hogy mely pártok kerülnek kormányzati vagy ellenzéki pozícióba, a jövedelemcentralizáció mértékét 2006 és 2010 között legalább két százalékponttal csökkenteni kell.
Gyurcsány a vállalkozásokért és nyugdíjasokért
A következő pont a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeit kívánja egyszerűsíteni, majd a hazai mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében a miniszterelnök bővíteni javasolja az agrártámogatásokat, ésszerűsíteni a termőföld használatát és javítani a hazai agrártermékek piacra jutásának esélyeit.
Gyurcsány Ferenc egy ötéves nyugdíjkorrekciós program és egy igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítására is javaslatot tett. Felszólított: a pártok kormányzati vagy ellenzéki pozíciójuktól függetlenül vállalják, hogy törvényben, hosszú távra előre kiszámíthatóan biztosítják a közelmúltban bevezetett 13. havi nyugdíj kifizetését, 2006-tól pedig a saját jogú nyugdíjak emelését.
Nagyobb család, kisebb állam
A miniszterelnök indítványozza, hogy a család- és a lakástámogatások körében a pártok kizárólag olyan változtatásokat támogassanak, amelyek az átlagos vagy az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek nyújtanak többletet. Hozzátette: az egészségügyet biztosítási alapúvá kell tenni. Az új rendszer egyik pillére az állampolgári jogon járó ellátás másik pillére pedig a biztosítottak egyénileg fizetett és nyilvántartott hozzájárulásán alapuló kötelező társadalombiztosítás lenne.
A tizenegyedik pontban a kormányfő egy kisebb, hatékonyabb államapparátus és közigazgatás létrehozását célozza meg központi, területi és helyi szinten egyaránt. Végül a közoktatásra tér rá Gyurcsány Ferenc: a javaslat szerint olyan intézményhálózatot kellene finanszírozni, amely az 1-4. osztályok esetében a lakóhely közelében levő iskola elérhetőségére, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban a magas színvonalú képzés feltételeinek megteremthetőségére koncentrál.
MDF: Megegyezés a “közáltatásról”
A Magyar Demokrata Fórum a bejelentsét követően azonnal kiadott közleménye szerint a „Megegyezés a köztársaságról” című demagóg ígéret kavalkádot tartalmazó dokumentumnak inkább a „Megegyezés a közáltatásról” címet kellett volna adni. A kisebbik ellenzéki párt ugyanis úgy véli, számos olyan célt jelöl ki, amelynek elérésétől pont a Gyurcsány-kormány felelőtlen politikája miatt kerül egyre távolabb Magyarország.
