Az 1975-ben elfogadott Helsinki Záróokmányba foglalt kötelezettségek a nemzetközi kommunikáció állandó napirendi pontjaivá váltak, amit az ellenzéki mozgalmak, amikor csorbultak az emberi jogok, számon kértek a hatalomtól, ez pedig hozzájárult a tekintélyelvű rezsimek megdöntéséhez – mondta Kőszeg Ferenc annak a nemzetközi emberi jogi konferenciának a megnyitóján, melynek témája, hogy milyen szerepet játszott az emberi jogok eszméje és jelszava a rendszerváltás előkészítésében, és milyen szerepet játszik ma.
Mint mondta, az emberi jogokra való hivatkozás, az emberi jogok számonkérése kulcsfontosságú volt a hidegháború utolsó szakaszában, a volt szovjet blokk felbomlásában és a vérmentes változásokban egyaránt.
A hidegháború éveit a terrorizmus elleni harc váltotta fel, amely sok helyen ürügyként szolgál az emberi jogok megsértésére – figyelmeztetett az emberi jogvédő szervezet elnöke. Véleménye szerint az emberi jogok manapság kikerültek a nemzetközi politikai napirend fókuszából és nehezebb harcolni értük, mint húsz évvel ezelőtt.
Aaron Rhodes, a Nemzetközi Helsinki Szövetség ügyvezető igazgatója felhívta az európai kormányok figyelmét arra, hogy fokozottabban figyeljenek Moldáviára, Szerbiára, Fehéroroszországra, Kazahasztánra, Türkmenisztánra, Üzbegisztánra, ahol szintén veszélyben vannak az emberi jogok. Beszámolt arról, hogy a nemzetközi szövetség 2006-os kampánya az emberi jogokról és a terrorizmus elleni fellépésről fog szólni, mivel manapság sok helyen a terrorizmus elleni harc ürügyén nyomják el a legalapvetőbb jogokat.
A kétnapos konferencia a Magyar Helsinki Bizottság, Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége és a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) szervezésében zajlik Budapesten.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
