A pártelnök szerint a polgári jogi viszonyokban sem életszerű, hogy a megbízott a megbízó nevével ír alá, azaz a megbízó szignóját odahamisítja. Feltette a kérdést mire alapozta a főügyészség az álláspontját, amikor úgy tekintette, hogy az elkövetett cselekmény nem bűncselekmény.
Polt Péter válaszában azt mondta: tény, hogy büntető eljárás indult az ügyben, és tény az is, hogy a Fővárosi Főügyészség határozatával ezt az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. A megszüntetés jogi alapja egy 1992-es bírósági határozat volt, amely kimondja: “az aláírásnak nem kell feltétlenül attól származnia, akinek a nevét tartalmazza, mert megbízása folytán a nevét más is aláírhatja, ez esetben pedig az okirat általa aláírtnak tekintendő”. A főügyészség nyomozást megszüntető határozata nemcsak, hogy törvényes, hanem az irányadó bírói gyakorlatnak is megfelelő volt – tette hozzá.
Dávid Ibolya a választ nem fogadta el, mert mint mondta, a legfőbb ügyész által vázolt álláspont szerint helyes az, ha valaki becsapja az Országgyűlést, és aláhamisítja egy másik képviselő aláírását. A választ az Országgyűlés 114 igen szavazat mellett, 132 nem és 8 tartózkodás ellenében nem fogadta el.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
