Gulyás József szabad demokrata képviselő napirend előtti felszólalásában a „célzatos kiszivárogtatások” és a nemzetbiztonsági szolgálatok politikai érdekharcok áldozatává tétele ellen emelt szót, utalva arra, hogy ez mekkora presztízsveszteséget okoz a szolgálatoknak. Hozzátette: a két nagyobb pártnak „hátrébb kell húznia” azokat, akiknek semmi sem drága, akik nem mérik fel, hogy tevékenységükkel aláássák a szolgálatok depolitizált működését.
Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár egyetértett azzal, hogy súlyos károk forrása, ha bármilyen politikai tényező a szolgálatokat a politikai küzdelem terepévé teszi. Véleménye szerint aki úgy gondolja, hogy akár a parlamenti ellenőrzés érdekében, akár saját politikai ambícióinak érdekében, alternatív információgyűjtésre rendezkedik be, az nem érti a szolgálatok működését, a jogállam szabályait. A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta: a szakmai vezetés minden kiszivárogtatást kivizsgál, és fel fog tárni. E vizsgálat végeredménye részben nyilván a nyomozóhatóságokhoz történő átadással fejeződik be.
A Népszava információi szerint a Tóth András által indított vizsgálat eredménye megállapította: nem a nemzetbiztonsági szakszolgálatoktól, hanem az Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) kerültek ki anyagok a nyilvánosság elé a kémügyben. A napilap úgy tudja, az NBH nem a román ellenérdekelt szolgálatokat sejti az ügy mögött, sokkal inkább magyar politikai motivációkat lát még a külföldre juttatott iratok mögött is. Az újság feltételezése szerint a kiszivárogtató egy jövőbeni pozíció reményében szolgáltatott ki dokumentumokat.
Részleteket, konkrétumokat azonban az ügy lezárultáig biztosan nem lehet megtudni, mivel az államtitoknak minősül. Ráadásul mind a vizsgálat eredményét, mind pedig az állambiztonságot veszélyeztetné, ha a kémügy felgöngyölítéséről és az esetleges kiszivárogtatásról idő előtt napvilágot látnának információk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
