Több EP-képviselő hétfőn annak fontosságát hangoztatta, hogy a tények napvilágra kerüljenek. Úgy vélték, biztosra csak központi vizsgálat során vehető, hogy egyetlen EU-tagállamnak sincs kapcsolata olyan intézetekkel, ahol embereket kínoznak. Az Európai Bizottság az ügy első említésekor jelezte, hogy az emberi jogi természetű kérdésekben az Európa Tanács az illetékes, de informálisan tájékozódni fog a tagországoknál. Franco Frattini jogi biztos az EP-ben hétfőn azt mondta, eddig nincs bizonyíték arra hogy az unió vagy a tagjelölt államok területén ilyen létesítményeket hoztak volna létre. Leszögezte, hogy az állítások kivizsgálására mindenekelőtt a tagországok jogosultak. Szóvivője előzőleg Brüsszelben megerősítette, hogy a bizottság kapcsolatba lépett az uniós tagországokkal, kérve őket, hogy nyilvánosan nyilatkozzanak az ügyben, és a “nagy részük ezt meg is tette”.
A The Washington Post című amerikai napilap november elején írt arról, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) több kelet-európai országban titkos börtönöket működtet. Elsőként Románia és Lengyelország neve merült fel, de a múlt héten egy ENSZ-raportőr Magyarországot is említette, hétfőn pedig a spanyolországi Mallorcát hozták hírbe. Valamennyi említett ország határozottan tagadta titkos börtön létét területén.
Magyar részről többször – mások mellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Morber Ferenc, a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatója – határozottan cáfolták, hogy az ország területén titkos börtön vagy tábor létezett volna. Az amerikai vezetés hivatalos cáfolatot még nem hozott nyilvánosságra, de nem is erősítette meg az állításokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
