A Fővárosi Ítélőtábla kedden reggel hozott jogerős ítéletet a móri bankrablás két vádlottja ügyében. Eszerint Kaiser Ede – az első fokon hozott ítélet szerinti – ténylegesen letöltendő életfogytiglant kapott, míg az első fokon a móri bankrablással kapcsolatban felmentett (más rablásokért azonban 15 évre ítélt) Hajdú László esetében új elsőfokú eljárás indul. Előzetes letartóztatását a megismételt eljárásban hozandó ügydöntő határozat kihirdetéséig a bíróság fenntartja.
Hajdút egyébként az elsőfokú bíróság azért nem találta bűnösnek a móri bankrablással kapcsolatban, mert elfogadta alibijét, amelyet mobiltelefonja igazolt. A bankrablás ideje alatt ugyanis a készülék egy csepeli adótoronyra volt bejelentkezve, és a híváslistából egyértelmű, hogy a kérdéses időben épp egy, a háza iránt érdeklődő férfivel beszélgetett. (Érdekes, hogy Kaiser Ede alibijét szintén a mobiltelefonja igazolta volna, a bíróság szerint azonban azt egyszerűen barátnőjénél hagyta, így nem vette figyelembe.)
A 2002. május 9-i, nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás ügyében az ítélőtábla másodfokú tárgyalásán az ügyész Hajdú László esetében hatályon kívül helyezést és új elsőfokú eljárást kért, de ezt indítványozta Kaiser Ede ügyvédje is saját védence vonatkozásában. Hajdú László ügyvédje az elsőfokú, Mór vonatkozásában felmentő rendelkezés jogerőre emelését kérte.
A móri ügy nyomozásakor a rendőrség még úgy vélte, az idegenlégiós múlttal rendelkező Hajdú László lőtt le géppisztollyal Móron nyolc embert, Kaiser pedig eközben a bankfiók ajtajában vigyázott. Az ügyészség azonban csupán annyit látott bizonyítottnak vádiratában, hogy Hajdú László szerezte a fegyvereket a bankrabláshoz, a Fővárosi Bíróság pedig ebben sem találta bűnösnek. Az új ítélet azt sejteti, hogy új bizonyítékok kerülhettek elő.
Új nyomozás
A másodfokú per alatt napvilágot látott a hír: a rendőrség kifizette a móri ügy kapcsán kitűzött vérdíjat. Az új bizonyítékok létezését támasztja alá az is, hogy egyes lapinformációk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda újraindította a három éve lezárt nyomozást. A Fővárosi Főügyészség ugyanis nemrégiben újabb bejelentést kapott, a bizonyítékokról azonban nem árultak el részleteket. A bejelentést állítólag két vádlott tette, akik azt állítják, hogy információik vannak arról, hogy a móri bankrablást mikor, kik, hogyan követték el és miért torkollott többszörös emberölésbe. A Fővárosi Bíróság akkor ezt nem erősítette meg.
Mór fekete napja
2002. május 9-én, csütörtökön délben a tanúvallomások szerint legalább két fegyveres hatolt be az Erste Bank móri fiókjába. Az ügyféltérben felszerelt kamerát festékszóróval lefújták. A bankban nyolc ember tartózkodott: négy alkalmazott, három ügyfél és egy biztonsági őr. Utóbbira mind a két elkövető leadott lövéseket, majd egyikük a bank helyiségeit végigjárva módszeresen valamennyi bent tartózkodóval végzett egy Scorpio géppisztollyal. Többségüket közvetlen közelről fejbe lőtte, összesen legalább 47 célzott lövéssel. Ezután a bankfiók számítógépes központját is szétlőtte. Mindeközben társa az előtérből fedezte, az érkező ügyfeleket elküldte (egyiküktől még egy átutalási megbízást is elfogadott), majd egy „műszaki okok miatt zárva” táblát helyezett ki az ajtóra. Később az őr kulcsával bezárták a bankfiókot, és az összesen 7 356 481 forint készpénzzel gyalog távoztak. A bankfiók páncélszekrényében őrzött 30 millió forintot és az értékpapírokat nem vitték el.
A Varga Zoltán vezette tanács elsőfokú ítélete szerint az Erste Bank ajtajában álló férfi Kaiser Ede volt. A per során tettestársként még Kiglics Attila és Hajdú László neve is felmerült. Hajdú móri szerepe a vádirat értelmében a fegyverek és a töltények beszerzésére és átadására korlátozódott, Kiglics ellen nem emeltek vádat. A vádirat egyébként Móron kívül öt másik rablást is Hajdú és Kaiser terhére rótt, ezeket a vádlottak mind beismerték, a móri bankrablással kapcsolatos vádakat azonban végig tagadták.
