Részletek a neten
Miközben a külügyi bizottság arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az ország érdekei miatt az ügy részletei nem szivároghatnak ki, a Külügyminisztérium honlapjára felkerült néhány részlet az említett levelekből. A terrortámadást követően Jeszenszky Géza nagykövet által jegyzett távirat szerint az amerikai félnek nem azzal van kifogása, amit Csurka mondott, mert „őt ismerik, és tisztában vannak világnézetével, tőle tulajdonképpen mást nem is lehetett várni, de a minisz-terelnökünktől mást vártak”. A nagyköveti távirat rögzíti: „a szeptember 11-i terrorcselekmények utáni Csurka-nyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások, s konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, s ennek minden mást kész alárendelni”.
Hárs Gábor, az MSZP-frakció külügyi munkacsoportjának tagja, a külügyi bizottság alelnöke és Csapody Miklós, a Parlament külügyi bizottságának tagja kedd délelőtt betekintett a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmény után, diplomaták által küldött jelentésekbe. A Külügyminisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatójukon mindketten hangsúlyozták: hiba lenne részletekbe bocsátkozni. „Ha tartalmi elemekbe mennénk bele, az nem szolgálná az ország érdekét” – mondta szűkszavúan Csapody Miklós MDF-es képviselő.
Hárs Gábor hangsúlyozta: semmilyen meglepetés nem érte. „Az Egyesült Államoknak nagyon rosszul esett, hogy Orbán Viktor 2001-ben nem határolódott el Csurka István azon kijelentésétől, hogy Amerika megérdemelte a szeptember 11-i terrortámadást” – mondta a szocialista politikus. Hozzátette: a retorzió egyértelmű volt, amikor 2002 februárjában George W. Bush elnök nem fogadta Orbán Viktort. „A jelentésekből az derül ki, hogy megbízhatatlan szövetségesből akkor váltunk megbízható szövetségessé, amikor Bush elnök fogadta Medgyessy Pétert” – fogalmazott Hárs Gábor. A politikus kifejtette: a Fidesz helyében ő is arra a két jelentésre hivatkozna csak, amelyek a sajtóban is elterjedtek, és teli vannak udvariaskodással. Hárs Gábor szerint azonban az amerikai kormány úgy gondolta, Orbán Viktor a belpolitikai érdekeit tartotta szem előtt, amikor nem határolódott el a kijelentéstől.
Belpolitikai vihart kavartak a levelek
A magyar diplomaták Amerikából írt leveleit azután hozták nyilvánosságra, hogy kiderült, nincs szükség Orbán Viktor engedélyezésére a titkosítás feloldásához, de ha mégis, a volt kormányfő áldását adja rá az ügy tisztázása érdekében. A diplomáciai táviratok tartalma azután vonta magára a köz érdeklődését, hogy Gyurcsány Ferenc hazatért amerikai látogatásáról, s kiderült: a washingtoni túra nem hagyja érintetlenül a magyar belpolitikát sem.
A kormányfő beszámolója szerint a Bush-sal folytatott megbeszélésén szóba került a 2001 szeptember 11-i terrortámadást követően tanúsított magyar kormányzati magatartás is. A magyar kormányfő úgy fogalmazott: „Amerikában mély nyomot hagyott, hogy az akkori miniszterelnök, Orbán úr csendben maradt akkor, amikor meglehetősen bántó megjegyzéseket tett a kialakult helyzetre és Amerika felelősségére Csurka István”. Gyurcsány elmondása szerint a magyar belpolitikai helyzetre Bush elnök kérdezett rá, s válaszában a miniszterelnök megvédte az ellenzéket, mondván, hogy azok a viták már elmúltak „az ellenzék tanult ezeknek tanulságaiból.”
Vita a Gyurcsány-Bush találkozó után
A legnagyobb ellenzéki párt azonnal tiltakozásának adott hangot Gyurcsány interpretációjával kapcsolatban, s elsősorban abban kételkedett, valóban az amerikai elnök hozta-e szóba a témát. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint Bush csupán általában érdeklődött a magyar belpolitika iránt, s ezt használta fel pártpolitikai céljaira a kormányfő. Ami az ügy tartalmi részét képezi, a Fidesz cáfolta, hogy megromlott volna a kapcsolat a terrortámadást követően a két ország között, s az USA budapesti nagykövetéhez fordultak a helyzet tisztázása érdekében. George Herbert Walker levele csupán az amerikai követség azon törekvését tartalmazta, hogy távol tartsák magukat a magyar belpolitikától, ám a Fidesz szóvivője, Révész Máriusz szerint ez azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok elnöke semmilyen neheztelést nem tolmácsolt Gyurcsánynak a Fidesszel kapcsolatban.
Időközben „szót kért” Charles Gati magyar származású fehér házi amerikai magyar szakértő, aki megerősítette Gyurcsány szavait, hozzátéve, hogy ” hosszan tartó nyomokat hagyott az akkori miniszterelnök szótlansága”.
Martonyi szerint Orbán nem hibázott
Martonyi János, akkori külügyminiszter szerint elhatárolódni a saját politikai erők valamely tagjának vagy csoportjának a nézeteitől szoktak. Az Orbán-kormány ezért nem egyszerűen elhatárolódott a nyilatkozattól, hanem a leghatározottabban elítélte azt. „A kormány határozata alapján, annak nevében határozati javaslatot terjesztettem az Országgyűlés elé, amelyben leszögeztük, hogy mélységesen és a leghatározottabban elítélünk minden olyan megnyilatkozást, amely az ártatlan áldozatok életét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett indokot próbál keresni erre a barbár cselekedetre” – mondta a volt külügyminiszter.
