Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy a jelenlegi osztogatásos helyzet fenntarthatatlan, ezért elkerülhetetlen a politikai gondolkodás megváltozása. A kérdés az, hogy mi kényszeríti ki ezt a változást. Kikényszerítheti a piac is, ám ennek nagy ára van. Ha a külföldiek a rossz makrogazdasági mutatók miatt elfordulnak Magyarországtól, az rászoríthatja a korrekcióra a politikát, de az igencsak durva módosítás lesz. Kényszerítő erőt jelenthet az Európai Unió. Számítottunk is arra, hogy a tagság fordulópontot jelent majd, de nem így történt. Mióta másutt is hasonló problémák jelentkeznek, a kényszer nem olyan erős. Az euró bevezetése veheti még rá a politikát a váltásra.
A jegybank elnöke szerint a jövő évi költségvetésben szereplő 6,1 százalékosnál nagyobb lesz az államháztartás hiánya. A 2007-re, 2008-ra ígért adócsökkentések és nyugdíjemelések pedig tovább rontják a költségvetés mérlegét. Vagyis: ahhoz, hogy az államháztartási hiányt az euróbevezetéshez szükséges szintre hozzák le, nem a GDP egy-két százalékával kell majd korrigálni, hanem három-négy százalékával, ami egy év alatt szinte lehetetlen.
Meggyőződésem, hogy a maastrichti kritériumoknál is sokkal keményebb feltételeket kellene magunkkal szemben támasztani – mondta Járai. Kiegyensúlyozott, vagyis hiány nélküli államháztartási működésre kellene berendezkedni. Úgy gondolom: mindez, vagyis a gyors költségvetési konszolidáció, előnyöket hordozna magában, és nem áldozatokkal járna. Nem csökkentené, hanem éppenséggel növelné a gazdasági bővülés ütemét. Ha a deficitet gyorsan mérsékelni lehetne, az lehetővé tenné a kamatok csökkenését. Ez lendületet adna a beruházásoknak, élénkülne a külföldi tőke beáramlása. Kevesebbet kellene költeni az államadósság finanszírozására, így összességében több jutna az állami feladatokra. A hiány csökkentése önmagában is jó. Ráadásul lehetővé teszi az euró bevezetését is, ami további növekedési többletet hozna.
