A BKV várhatóan negyvenmilliárd forintos mínusszal zárja az idei évet. Az első félév vesztesége elérte a 13,7 milliárd forintot, ez 14 százalékkal több a tervezettnél. A főváros továbbra is arra játszik, hogy az állam az utolsó pillanatban mégis pumpál valamennyi pénzt a vállalatba. A pénzügyminiszter szerint viszont többet már nem tudnak adni: Veres János a napokban közölte, hogy a nagyvárosi tömegközlekedés támogatására szolgáló 15 milliárd forintos országos keret zömét is a BKV kapja, az állam ráadásul nemrégiben vállalt garanciát a cég ugyanekkora összegű, készülő hitelfelvételéhez. Szinte kizárt, hogy az állam ennél többet adjon, azaz ismét szanálja a budapesti közlekedési vállalatot. Annál is inkább, mert a 2002-es kormányváltás után ezt egyszer már megtette: az állam átvállalta a cég 38 milliárdos tartozását.
Mivel a jövő évi állami költségvetésről is csak most kezdődött meg a vita, a fővárosi büdzséről még előkészítő egyeztetéseket sem folytatott a Budapestet irányító MSZP–SZDSZ koalíció. Bőhm András szabad demokrata frakcióvezető szerint erre a legkorábban ezen a héten kerülhet sor. Addig viszont szerinte minden pénzügyi – így a BKV-nak adandó fővárosi támogatás mértékét firtató – kérdés korai.
Ha senki sem dob mentőövet a cégnek, a közlekedési vállalat legkésőbb jövő tavasszal lehúzhatja a rolót, mert csődbe megy – állította lapunknak a BKV felügyelőbizottságának egyetlen ellenzéki tagja. Szálka Miklós (Fidesz–MKDSZ) szerint az évről évre felhalmozódó hiánynak elsősorban az az oka, hogy a főváros – mint a BKV gazdája, és mint a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelője – az idén egy fillért sem adott a vállalat működésére. Az előző évek apanázsa is meglehetősen kevés – három-, illetve ötmilliárd forint – volt. Szálka szerint összesen húszmilliárd forint hiányzik a BKV kasszájából a főváros miatt. Két-hárommilliárd forint pluszhoz juthatna még a cég, ha – a Volánhoz és a MÁV-hoz hasonlóan – visszaigényelhetné az üzemanyag jövedéki adóját. Ugyanekkora mértékű segítség volna a cégnek az is, ha az állam fizetné a Budapest közigazgatási határát átlépő HÉV-vonalak működtetését és fejlesztését, hiszen ez nem a főváros dolga volna, mégis az önkormányzat állja a számlát.
A főváros megtehetné azt is, hogy drasztikusan, tíz vagy akár húsz százalékkal megemeli a jegyárakat – mint azt Atkári János még pénzügyi főpolgármester-helyettes korában javasolta –, ezt azonban a választás évében aligha merik megkockáztatni. Sokáig azonban nem halasztható egy ilyen lépés, hiszen egy korábban készült belső BKV-anyag szerint a legoptimistább esetben is csak két év kell még ahhoz, hogy a bérlet és a jegy ára átlépje a lélektani tízezer, illetve háromszáz forintos határt. A díjemelés ráadásul egy ponton túl visszaüt, mert többen bliccelnek, mint ahányan megveszik a drágább szelvényeket, vagyis a végösszeg alig változik. Már az idén januárban bevezetett tízszázalékos jegyáremelés sem hozott annyit a BKV konyhájára, mint amennyivel számoltak: a városatyák által a múlt héten elfogadott költségvetési beszámoló szerint az első félévben a menetdíjakból a tervezettnél 2,5 milliárddal kevesebb folyt be.
Szakemberek szerint nem volna megoldás a szolgáltatás visszafogása – járatok megszüntetése vagy ritkítása – sem, tízszázalékos teljesítménycsökkentés is csak néhány milliárdos megtakarítást eredményezne. A 12 ezer embert foglalkoztató óriáscégen a leépítés sem segítene. Egyrészt az 1990-es években már végrehajtottak egy ilyen programot, másrészt az elején ez is csak vinné a pénzt. Az emberi munkát kiváltó infrastruktúrát ugyanis előbb ki kellene építeni, és csak azután lehetne a feleslegessé vált munkaerőt elbocsátani. Idetartozik, hogy Münchenben például a helyi tömegközlekedési társaságnak feleannyi dolgozója van, mint a BKV-nak.
