A kormány reagált
Amikor 2003-ban Gyurcsány Ferenc sportminiszter lett, rögzítette, hogy cégei az állammal a jövőben csak nyilvános és ellenőrzött módon lépnek majd kapcsolatba. Ezt az ígéretét a kormányfő megtette és megtartotta – szögezte le Batiz András.
Az ellenzéki politikus elmondta: a minisztériumoktól korábban azt kérdezték, hogy a múltban vagy jelenleg kapcsolatban állnak-e annak az 54 cégnek valamelyikével, amelyek most vagy korábban a miniszterelnök tulajdonába, érdekkörébe tartoztak. 14 tárca elismerte a kapcsolatot, a válaszokból pedig kiderült, hogy a “Gyurcsány-cégháló” összesen több mint 300 millió forint állami támogatást kapott, és több mint 400 millió forintnyi állami szerződésben részesült. Az 54 cég közül 16-ban jelenleg is tulajdonos Gyurcsány Ferenc, 33-ban korábban volt tulajdona, öt vállalatban pedig vezető tisztséget töltött be.
Szijjártó Péter azt szeretné, ha napirendre vennék ezt az ügyet. Javasolni fogja továbbá azt is, hogy a bizottság újra hallgassa meg Gyurcsány Ferencet, valamint Medgyessy Péter, volt miniszterelnököt, Erdős Ákost, a Nemzeti Tankönyvkiadót privatizáló cég vezetőjét és Jagiellovicz Györgynét, az Altus Rt. vezérigazgatóját.
A bizottság elnöke azzal indokolta a meghallgatásokat, hogy bizottsági ügyrendben szerepel a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja, valamint Gyurcsány Ferenc Medgyessy Péter melletti stratégiai főtanácsadói tiszte is. A politikus egy korábbi sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet arra, hogy a cégbíróság 2004 júliusi végzése szerint a gazdasági társaságokról szóló törvénybe ütközik az a meghatalmazás, amellyel Gyurcsány Ferenc, mint az Altus Rt. 100 százalékos tulajdonosa és egyedüli részvényese, a társaság vezérigazgatójára, Jagiellowicz Györgynére bízta a vállalat ügyeit.
