Belföld

Maguk felé hajlik… – ha az állam kitüntet

A hagyományos augusztus huszadikai kitüntetések alkalmával idén is megállapítható: a kitüntetettek névsora a regnáló kormányok ízlését mutatja.

Augusztus 20-án sem szakított elődjei gyakorlatával a Gyurcsány-kormány, legalábbis ami az állami kitüntetések célirányos kiosztását illeti. Bár egyes kiemelkedően elfogultnak tartott jelöléseket a hivatalban lévő államfők korábban is megpróbáltak „kigyomlálni”, általában a regnáló kormányok szája íze szerint alakult a kitüntetettek névsora. Így történt ez most Szent István, az államalapító, az új kenyér és az alkotmány ünnepén is. 

Javaslattételi jog a kormánynál

Kitüntetési kvóták

A vonatkozó törvények alapján magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjéből évente legfeljebb 15, középkeresztjéből a csillaggal 35, középkeresztjéből pedig legfeljebb 70 adományozható. A maximálisan kiadható tisztikeresztek száma 140, a korábbi kiskeresztet váltó lovagkereszteké pedig 280. Szintén a magyar állampolgárok számára adományozható a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, melyet évi kétszáz darabban limitál a törvény, míg az Ezüst Érdemkeresztből évente legfeljebb négyszáz, a Bronz Édemkeresztből pedig hatszáz adható. Külföldi állampolgárok kitüntetése esetében a nemzetközi protokolláris szabályok az irányadók, és a miniszterelnök részére a külügyminiszter teszi meg előterjesztéseit.

Az Alkotmány alapján a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, azonban javaslattételi joga a kormánynak van: az államfő a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet pedig az illetékes miniszter előterjesztése alapján adományozza.


A miniszterelnök nem vesz részt közvetlenül a leendő díjazottak kiválasztásának előkészületeiben, őt egy kormányrendelet alapján a kancelláriaminiszter helyettesíti a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságban, illetve az érdemrendek és érdemkeresztek odaítélését előkészítő Kitüntetési Bizottságban (ebben 2002 nyara óta tag még a belügy-, az igazságügy-, a külügy-, az oktatási, a gazdasági és a kultuszminiszter). A kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül itt mérlegelni kell a felterjesztendő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek szempontjait is, melyek figyelembevételével végül a miniszterelnök terjeszti elő az adományozandó fokozatot.

Maga a jelölés alapesetben az ágazatilag (ideértve a tudományokat és a művészeteket is) illetékes minisztériumok megfelelő osztályain, vagy főosztályain keresztül történik, de feltételezhető, hogy felsőbb kormányzati szintekről is érkeznek „megrendelések”.

Az államfő közbelép

Miközben a kormányok előszeretettel díjaznák a számukra kedves művészeket, tudósokat és egyéb közszereplőket, pikáns szituáció alakulhat ki, ha a kitüntetéseket adományozni jogosult államfő egy másik értékrend képviseletében éppenséggel a kiegyensúlyozottságot kéri számon a beterjesztésen. Mádl Ferenc leköszönt köztársasági elnök hivatali ideje alatt több alkalommal is fellépett a vele ellentétes politikai oldalon álló kabinet egynémely előterjesztésével szemben.


A jobboldali sajtóban kormánypártinak titulált Nap-kelte szerkesztőségének 2004 augusztusi kollektív kitüntetését például az államfő azért tartotta „aggályosnak”, mert szerinte a műsor egyes munkatársainak magatartása sértette a médiatörvényt. Hasonló ellenállást tanúsított Mádl akkor is, amikor Medgyessy Péter 2002-ben magas állami kitüntetésre jelölte Horn Gyulát, hetvenedik születésnapja alkalmából. Az exminiszterelnököt az akkori kormányfő a nagykeresztre tartotta volna érdemesnek, de az átadás végül meghiúsult: Horn ugyanis a kialakult helyzetre hivatkozva kijelentette, hogy már nem venné át a neki szánt elismerést.

Akik megkapták…

Pénz is jár mellé

Az állami kitüntetések közül csak a díjakkal jár pénzjutalom: az 1990 óta ismét március 15-én és az 1965-tel záródó korszak után újra évente kiosztott Kossuth-díjjal, illetve a tudományos teljesítményeket elismerő Széchenyi-díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse. A nagydíjjal járó jutalom összege a díj összegének kétszerese, mindkét esetben ötven illetve százezer forintra való felkerekítéssel. A jutalomösszeg adó- és illetékmentes.

A díjazottak politikai beállítottsága a rendszerváltás óta erős korrelációt mutat magának a kormány színezetével. Ha csak a Kossuth-díjasokat nézzük, szembetűnő a különbség az előző és a jelenlegi ciklus kormányainak merítése között. Míg 2001-2002-ben még a felvállaltan jobboldali elkötelezettségű Kerényi Imre, Szervátiusz Tibor, Cseh Tamás és Bánffy György, az azt megelőző két évben pedig Hernádi Gyula, Eperjes Károly és Gregor József kapott díjat, ugyanúgy lett konjunktúrája 2002 után a nyíltan baloldalinak vagy liberálisnak tekintett közszereplők kitüntetésének. Grunwalsky Ferenc vagy Eörsi István neve is fémjelzi a fordulatot, mely igazán egyértelműen azonban az érdemrendek esetében figyelhető meg.

A szociálliberális médiaholdudvarból így kaphatott az elmúlt években kitüntetést Eötvös Pál, akkori Népszabadság főszerkesztő, illetve Bolgár György, Farkasházy Tivadar, vagy Mészáros Tamás újságírók, akiket idén augusztus 20-án Bölcs István, a 168 óra főszerkesztő-helyettese és Vágó István műsorvezető követett. Továbbra is a koalíció egyik elsődleges kitüntetési célpontját jelentik az SZDSZ rendszerváltás körüli első vonalának tagjai: korábban – persze elsősorban nem politikai tevékenységéért – Kőszeg Ferenc, Ráday Mihály, Haraszti Miklós, Zwack Péter, Bálint Görgy és Konrád György is kapott magas állami elismerést, miként az aktuális díjazottak közül egykor a szabad demokraták színeiben politizált Darvas Iván, Rajk László és Török Ferenc is.


A párt 2002-es választási kampányában fontos szerepet vállaló Geszti Péter szintén elismerést kapott az alkotmány ünnepén, akárcsak Várhegyi Éva és Petschnig Mária Zita közgazdászok, akik a választási program megírásából vették ki a részüket.
A trendforduló a legmagasabb kitüntetést jelentő nagykeresztek esetében is megfigyelhető: 1999-ben Tőkés László, 2000-ben Szabad György volt a díjazottak között, míg a kormányváltás után Soros György és Fejtő Ferenc kapott ilyen szintű elismerést. Vannak persze gesztus értékű javaslatok is: ebben a ciklusban így kaphattak olyan jobboldali kormányokban szerepet vállaló miniszterek is érdemrendet, mint Hámori József vagy Szabó Iván. Szintén párthovatartozástól függetlenül javasolt Medgyessy Péter akkori kormányfő 2003-ban „középkeresztet a csillaggal” az európai csatlakozás során elért eredményeikért Kádár Bélának, Kovács Lászlónak, Martonyi Jánosnak és Juhász Endrének.

A retorikájában magát szociáldemokratának valló Gyurcsány Ferenc és kormánya nemcsak magától jobbra, de balra is felfigyel egyes teljesítményekre: így javasolhatta a magát előszeretettel rendszerkritikai értelmiséginek hívó baloldalról Tamás Gáspár Miklós és Krausz Tamás márciusi díjazása után Szalai Erzsébetet és Böröcz Józsefet, két, az MTA Politikatudományi Intézetében dolgozó szociológust.

Az idei lista érdekességei között megtalálhatóak fontos pozíciókat vállaló gazdasági szakemberek is: Balázs Péternek a kérészéltű EU-biztosság után fájdalomdíj lehet a középkereszt, míg Csáki Csaba kitüntetésének Monetáris Tanács tagsága adhatott aktualitást. Míg az MFB vezetőségéből legutóbb Czirják Sándor vezérigazgató, most Zdeborsky György elnök életműve bizonyult díjazásra érdemesnek.

…és akik megkapták, de nem vették át

Előfordul ugyanakkor, hogy politikai beállítottságtól függően vagy attól függetlenül, maguk a díjazottak nem hajlandóak átvenni az elismerést. Így történt ez Bokros Lajos esetében, aki 2005 tavaszán a szocialista–szabad demokrata kormány előterjesztésére sem vette át a neki megítélt középkeresztet. Bokros egy tévéadásban elmondta: nem értett egyet a kitüntetés indoklásával, mivel az nem hivatkozott pénzügyminiszteri tevékenységére. Ha még most is szégyellik a nevéhez köthető csomagot – mondta –, akkor nem az évforduló tizedik évében kellett volna őt kitüntetésre felterjeszteni.

Nem az indoklással, hanem kifejezetten a felterjesztő személyével szemben volt kifogása ugyanakkor 2005 februárjában Farkas Árpád költőnek, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap főszerkesztőjének. Farkas a kitüntetés honlapját felkeresve látta, hogy érdemrendjét a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére alapozva adományozza az államfő. Az MSZP-SZDSZ koalíció 2004 decemberi állampolgársági népszavazással kapcsolatos pozíciójára hivatkozva ezt követően Farkas úgy döntött, hogy nem veszi át az elismerést.


Ezzel azonban korántsem játszott úttörő szerepet a magyar kitüntetéstörténetben: Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szintén a kormánnyal való elégedetlensége okán utasította vissza 2004-ben a nagykeresztet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik