“Tizenöt évvel az első szabad választások után, tizenöt év demokráciával a hátunk mögött oda jutottunk, hogy a magyar nemzetből ma hiányzik a valóságos helyzettel való szembenézés bátorsága” – mondta a pártelnök a Nemzeti összefogás Európában című tanácskozáson.
Orbán hozzátette: miközben “lassan elnyel bennünket és gyermekeink jövőjét is az államadósság örvénye”, miközben napról napra nő a munkanélküliség és “családok százai veszítik el nap mint nap a kenyérkereset lehetőségét”, szembenézés helyett kirobbanó sikerről lelkendezünk, azt halljuk, hogy nagy a jólét, és az “omladozó vakolatú házfalakra fölmázoljuk, hogy bennünket irigyelnek ma a nyugat európai országok”.
A politikus hangsúlyozta: úgy tűnik, nincs bátorságunk a szembenézésre és nincsenek közös célok sem, amelyek “abroncsként tartanák össze a széthullásra amúgy oly hajlamos nemzetünket”. Amíg nem leszünk elég bátrak hogy szembenézzünk a valósággal, amíg nem leszünk képesek közös célokat megfogalmazni, amíg nem találjuk meg a módját, hogy minden magyar részesévé váljon a közös céloknak, addig a magyar nemzet nem lesz erős, nem lesz közös felemelkedés, addig nem leszünk urai az életünknek, addig csak túléljük, és nem megéljük a saját életünket – fogalmazott.
Mint mondta, voltak közös célok 1990-ben és a legutóbbi időkben is, például a polgári Magyarország, vagy a jóléti rendszerváltás gondolata, azonban ezeket a célokat “sutba dobtuk, így nem csodálkozhatunk azon, hogy céltalanul sodródó országban éljük az életünket”. Csak némi bátorság, bölcsesség és összefogás kellene, és a magyar ismét erős nemzetté válhatna – mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar embereknek nem a demokráciából van elegük, hanem abból, “ahogyan a demokráciát működtetjük”.
Álláspontja szerint a magyar demokráciát meg kellene reformálni, vissza kellene adni a magyar embereknek a demokráciába vetett hitét, be kell vonni az embereket a nemzet fontos döntéseibe. A magyarok emberhez méltó életre vágynak, ahol a gyerek nem teher, ahol a munka nem alamizsna, a hit nem szégyen, a nyugdíj nem segély, a tanulás nem kiváltság, az egészség nem üzlet, az otthon nem vágyálom, és ahol nem dönthetnek rólunk a megkérdezésünk nélkül; közös cél, hogy Magyarország, olyan hely legyen, ahol a magyar embereknél semmi és senki sem lehet fontosabb – fogalmazott.
“Ha figyelünk István király életművére, és meghallgatjuk 1956 üzenetét, ha nem felejtjük el az összefogás erejét, amely 15 évvel ezelőtt visszaszerezte a nemzet függetlenségét és megnyitotta az utat a szabadság előtt, akkor megérthetjük, hogy vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogy sem” – mondta.
Orbán Viktor az Szent István-i örökségről szólva felhívta a figyelmet arra: nem lehet véletlen, hogy a királyi paláston a pogányok hatalmi legitimációt jelentő jelképével, hat ujjal ábrázolják a szent királyt. István király tudhatta, hogy csak megőrizve lehet meghaladni és meghaladva lehet megőrizni, tudhatta, hogy csak úgy lehet az európai közösség tagja, ha erős nemzetet épít – tette hozzá.
A pártelnök a család és a nemzeti kultúra, történelem és nyelv fontosságát hangsúlyozva azt mondta: amikor az emberi közösség legalapvetőbb egysége, a férfi-nő kapcsolat szakad szét, akkor emberi lét gyökereinél “vágjuk ki a fát”, és ma ettől szenved az egész európai közösség. Kiemelte: az európai korszellem, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és vállalkozás megnyitja az utat magyar nemzet újraegyesítése előtt, de csak akkor, ha képesek vagyunk a szétszabdalt magyarságot egyetlen jól működő gazdasági övezetté szervezni.
“A határon túli magyarok ügye nem ideológiai kérdés, nem pártkérdés, hanem olyan lehetőség, amely közös hasznot, gazdasági erőforrást kínál a határon belül élő magyarok számára is” – mondta Orbán Viktor, aki szerint Magyarország jövője nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
