A családi adókedvezményre fordított összeg, a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásainak egybegyűjtésével egy egységes új családi pótlék bevezetését javasolta az esélyegyenlőségi tárca a hét végi gödi kormánymegbeszélésen.
A szociális ellátórendszer átalakításáról szóló előterjesztés valamennyi családtámogatás összevonását, alanyi jogúvá tételét és az adóalapba történő beszámítását ajánlja.
A Népszabadság információi szerint az esélyegyenlőségi tárca által benyújtott anyag a segélyezés rendszerét, az elmaradott települések helyzetének javítását, a közgyógyellátás hatékonyabbá tételét is célul tűzte ki.
A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része éppen a legszegényebbeket nem éri el, s az egész szisztéma inkább a középrétegnek kedvez.
Az igazságosabb, a szegényeket jobban védő családtámogatásra a szakértők több próbaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapuló modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással – pluszforrások bevonása nélkül – a legszegényebb családoknak juttatandó pénz a jelenlegi háromszorosára nőne. Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást.
Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szóvivője a Világgazdaságnak kifejtette, hogy a száz lépés politika részleteiről csak a miniszterelnök adhat felvilágosítást. Azt azonban elmondta, hogy a munkaügyi ellenőrzések szigorítása, a felügyelők számának növelése, a bírság emelése is a tervek között szerepel a feketefoglalkoztatás felszámolásához. Elképzelhető, hogy a munkanélkülieket is ellenőrzik majd, vagy legalábbis ösztönzik elszántabb álláskeresésüket.
