Ingatlanbefektetőkre nem, csupán szakmai beruházókra számíthat a Mahart-Szabadkikötő Rt. eladásakor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. A társaság csepeli kikötőjét a kormány a közelmúltban országos közforgalmú kikötővé nyilvánította, így a létesítmény 90 hektáros területének állami tulajdonban kell maradnia.
Az ÁPV Rt. lényegesen szerényebb bevételt remélhet a kikötői tevékenységek értékesítésétől, mint az ingatlanjával együtt tízmilliárd forintot meghaladó üzleti értékű kikötőtársaság privatizációjától.
A Népszabadság értesülései szerint az ÁPV Rt. két társaságra választja szét a Mahart-Szabadkikötő Rt.-t. A legnagyobb magyar kikötő területét, alapinfrastruktúráját és berendezéseit megöröklő vagyonkezelő cég állami tulajdonban marad. Területén működhet tovább a többi között a csepeli szabadkikötő 14 hajórakodó helye, rendező pályaudvara, a személygépkocsi-szállító Ro-Ro hajók rakodását lehetővé tevő kikötője, illetve konténerterminálja. A kikötői szolgáltatások továbbvitelére önálló céget hoznak létre, amelynek privatizációja – a már megszületett elvi döntés szerint – még az idén megkezdődhet.
A kikötő működését megkönnyítő beruházások költségét 10-15 milliárd forintra becsülik a Népszabadság információi szerint, de a kormány az Európai Unió támogatására is számít. Az uniós támogatások mértéke a 20-30 százalékát is elérheti.
Az EU 2007-ben induló új költségvetési ciklusában, három-öt év alatt megvalósítandó legfontosabb fejlesztések között várhatóan szerepel a csepeli szabadkikötőbe vezető – kelleténél kisebb kapacitású – vasútvonal teljes átépítése, illetve a már túlterhelt környező közúthálózat korszerűsítése.
