II. János Pál pápa mind politikai, mind pedig egyháztörténeti jelentősége vitathatatlan. A II. vatikáni zsinat eszmerendszerét követő, modern pápa volt, aki egyházán belül ugyanakkor konzervatívan hierarchikus rendet követelt. „Mind történelmileg, mind a római katolikus egyházon belül maradandót alkotott. A Kelet-európai rendszerek összeomlásában például vitathatatlan szerepe volt – mondta Wildmann János teológus. – Ami az egyházat illeti, gyökeres gondolkodásbeli változást hozott. Ellentétben elődeivel ő nem katolikus, hanem demokratikus Európában gondolkodott. Amelyben természetesen kiemelt és privilegizált szerepet szánt a római katolikus egyháznak.” A teológus elmondta, II. János Pál meggyőződése volt ugyanis, hogy a katolicizmus sokat adhat Európának, sőt, az újabb és újabb kihívásokkal csak az erős katolikus öntudat veheti fel a harcot. „A katolikus eszme erősítéséért, külső modernizmusával ellentétben, az egyházon belül nagyon szorosra zárta a sorokat, semmilyen elhajlást nem tűrt el. Hierarchizált, centralizált pápai intézményt hozott létre – mondta Wildmann János. – A pápaságot hangsúlyozva igyekezett háttérbe szorítani a püspöki kart, és a laikusokat is próbálta keretek között tartani, sokkal jobban, mint ahogy arra a II. vatikáni zsinat lehetőséget adott. Ugyanezt a konzervativizmust mutatja a nők pappá szentelésének egyértelmű elutasítása is.” A teológus hangsúlyozta, II. János Pál pápasága és személyisége is rendkívül ellentmondásos volt, kétségtelenül progresszív szerepe ellenére konzervativizmus jellemezte.
