Belföld

Az elosztórendszerek reformját sürgeti Kovács Árpád

Az EU-nak benyújtott konvergenciaprogram nem tartalmazza a nagy közösségi elosztórendszerek érdemi strukturális átalakítását, így a feladataiban rosszul körülírt, részben forráshiányos, részben pazarló rendszer fennmaradása több közpénzt emészthet fel a szükségesnél – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.

Kovács ezért sürgette, hogy legkésőbb az új kormányzati ciklus elején, 2007 környékén szükség reformálják meg az elosztórendszereket.

Kovács Árpád az amerikai és a kanadai kereskedelmi kamara közös rendezvényén elmondta: “az adóreform kérdése nem választható el az államháztartás más területein végrehajtott reformoktól”.


Szerinte a konvergenciaprogramban vázolt lépéseknél lényegesen nagyobb, erőteljesebb reformokra lenne szükség. Ugyanis a konvergenciaprogramban leírt adóterhelés-csökkentésnek átmenetileg az a hatása, hogy bevételkiesést eredményez az államháztartásban. Ez változatlan struktúrájú kiadási szerkezet és intézményrendszer mellett veszélyezteti a deficitmérséklési célok teljesíthetőségét.


Az ÁSZ elnöke külön kitért az úgynevezett PPP programok államháztartásra gyakorolt hatására. Ugyanis a konvergenciaprogramban felvázolt teljes időszak fejlesztési lehetőségeit meghatározzák azok a projektek, amelyek a magántőke bevonásával valósulnának meg. Kovács Árpád szerint ezek hosszú távon is meghatározzák a következő évek költségvetéseit, azonban a költségvetési kiadások nagyságrendje egyelőre nem látható.


Az ÁSZ munkatársai jelenleg vizsgálatot folytatnak az áfa-visszatérítésekkel kapcsolatban. Tapasztalataikat a 2004-es költségvetés zárszámadáshoz fűzött jelentésükben mutatják be. De azok a “szívességek”, amelyeket az állami szervezetek beszállító cégei tettek azzal, hogy a tavalyi szolgáltatásaikról idén nyújtottak be számlát aligha szolgálják a korrupciómentes állam működését. Emellett az idei, feszített évet terhelik.


Kovács Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési intézmények munkájában, az egyes évek büdzséjének teljesítésében, illetve magában az állami ellenőrzésben is új helyzetet teremt, hogy Magyarország napjainkban az Európai Unió teljes jogú tagja, ahol “az együttműködés alapfeltétele a külső és belső transzparencia megfelelő szintje”. Az EU-ban minden esetben megbízhatóan el kell számolni a kapott uniós, azaz külső források szabályos és hatékony felhasználásáról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik