A kormány és a magyar statisztikai hivatal számításainál valamivel nagyobb államháztartási hiányt számolt ki 2004-re az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) Magyarországnak. A kormány korábban büszkén jelentette be, hogy tavaly 4,2 százalékos lett a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált hiány. Az eredményszemléletű (ESA ’95) GDP arányos államháztartási hiány a kormányzat szerint 5,1 százalék volt.
Ezzel szemben az Eurostat valamivel kedvezőtlenebb számokat mutatott ki, amikor 4,5 százalékos hiányt jelzett az októberben elfogadott – de csak 2007-ig alkalmazható – új számítási módszertan szerint. Az eredeti, ESA ’95 szerinti elszámolást alkalmazva a hiány 5,6 százalék lenne. Az államadósság, évek óta most először átlépte a monetáris uniós tagsághoz nélkülözhetetlen 60 százalékos GDP-arányos küszöböt.
A tavalyi hiányra vonatkozó Eurostat-számokat egy közleményben próbálta megmagyarázni a pénzügyi vezetés. E szerint a gazdák ez évi támogatása, amelyhez már tavaly hozzájutottak, növelte a 2004-es hiányt. Ugyanis a kormány a múlt esztendőben lehetővé tette, hogy a gazdák már egy évvel korábban hozzájussanak az uniós mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó nemzeti kiegészítés mintegy feléhez. Ezt az összeget az Eurostat – a hazai számítási módszertannal ellentétben – tavalyi kiadásként értékelte, s ennek megfelelően kissé magasabb összegben, a GDP 4,5 százalékában határozta meg az államháztartás eredményszemléletű hiányát.
Jaj, de jó!
A jelentést pénteken Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtófőnöke előrelépésként kommentálta. Ugyanis a magas számok ellenére a deficit 1,7 százalékponttal csökkent. Két héttel korábban azért kommunikált 4,2 százalékos deficitadatot a tárca, mert számításai szerint Magyarország tavalyi GDP-je 20 450 milliárd forint volt, több az Eurostat által számított 20 216 milliárd forintnál, ami 0,1 százalékpontos különbséget okozott.
A további, 0,2 százalékpontos különbség hátterében az eltérő számítási módszer áll. Az eredményszemléletben készült államháztartási kimutatásoknál ezért lehetnek olyan tételek, amelyek vagy a tárgyévben, vagy a következő évben kerülnek elszámolásra, ezért 1-2 tized százalékpontos eltérés minden évben adódhat a statisztikák között – tette hozzá a szóvivő.
Felélt jövő
Kicsit másként, a jövő feléléseként értelmezte a rosszabb eredményt Varga Mihály, Fidesz-képviselő, korábbi pénzügyminiszter. Szerinte a kormány az elmúlt két év során manipulálta az államháztartási adatokat; ennek pedig az lett az eredménye, hogy Magyarország a Maastrichti-kritériumok közül jelenleg egyetlen egyet sem teljesít. Varga szerint további probléma, hogy a hiány már februárban átlépte az előrejelzésekben meghatározottat.
A PM rögtön cáfolta az ellenzéki vádakat. Kőszegi Márk, helyettes sajtófőnök szerint az államháztartást a 2005-ös év elején terhelő legnagyobb tétel a költségvetési és önkormányzati szféra 13. havi illetményének januári kifizetése volt, ami 120 milliárd forint kiadást jelentett, az agrártámogatások kifizetésének előrehozása 70-80 milliárd forinttal, az uniós agrártámogatások hazai megelőlegezése további 76 milliárd forinttal növelte az államháztartás hiányát az első negyedévben. Az intervenciós gabonavásárlás kiadásai 12 milliárd forintot tettek ki. A 13. havi nyugdíjak első felének márciusban esedékes kifizetése 62 milliárd forintot emésztett fel.
Az adósságot 40 milliárd forinttal növelte a költségvetésből finanszírozott autópálya-építés, az utólagos finanszírozási mód miatt ugyanis az előző évi számlák kifizetése a tárgyév elején esedékes. De az adósságot növelte a Gripen vadászgépek bérleti díja 23,4 milliárd forint költségvetési kiadást jelentett az első negyedévben.
