A Budapesti Értéktőzsdén csonka hét volt, viszont a piac mindent megtett, hogy a rendelkezésre álló három nap alatt behozza, amit a hét elején elmulasztottunk. Amíg ugyanis mi a forradalom hőseit ünnepeltük, addig a régió más piacain a medve tombolt. A legnagyobb veszteségeket Prágában regisztrálták, ahol a hétfői napon közel 3 százalékos esésnek lehettünk szemtanúi, de Moszkva és Varsó sem maradt ki az eladási hullámból. És miután a negatív régiós hangulat szerdán is folytatódott, a BUX sorsa előre megpecsételődött.
 |
 |
|
|
|
Komoly mínuszok |
| Romániában, amely az elmúlt időszakban a külföldiek figyelmének a középpontjában állt és méregdrágává vált mostanra, 10-15 százalékos zuhanásokat tapasztaltunk és Prága is közel 10 százalékos mínusszal fejezte be a hetet. A cseh tőzsdén igen látványosan pukkant ki az Unipetrol-lufi és a papír már csak kétharmadát éri annak, mint amennyiért nem is olyan régen kereskedtek vele. A spekulánsok ugyanis folyamatosan srófolták feljebb és feljebb az árfolyamot annak érdekében, hogy minél magasabb áron kelljen őket kivásárolnia a lengyel PKN-nek, amely az Unipetrol privatizációjának győztese, de egyelőre még az EU csigalassúságú versenyhatóságának az engedélyére vár. A PKN most azonban bejelentette, hogy nem fogja kivezetni a papírokat a tőzsdéről, amivel a kártyavár össze is omlott, hiszen ha nincs kivezetés, nincs magas felvásárlási és kiszorítási ár sem. |
|
|
|
|
|
|
Megjött a korrekció
A hatalmas forgalom mellett a nap végére közel 1000 pontos esést mutattak a számítógépmonitorok, amelyen az esést jelző piros szín volt az egyeduralkodó. Egyetlen vezető részvénynek sem sikerült kihúznia magát a negatív hangulat alól és két papírt, az Egist és a BorsodChemet a nap végére „ki is végeztek”. A két részvény kereskedését átmenetileg fel kellett függeszteni 10 percre a 10 százalékot meghaladó mértékű zuhanás miatt. Egyébként az a tény, hogy éppen ez a két papír volt a legnagyobb vesztes, jól tükrözi, hogy mi is történt valójában.
A magyar- és a régió más piacán is jelenleg igen aktív két jelentős befektetői réteg is: a dedikált fejlődő piaci alapok és a nyugat-európai fejlett piaci alapok. Ezek jellemzően egy irányban mozdulnak és egy korrekció során mindenki egy szűk ajtón próbálja kipaszírozni magát. A Mol, vagy az OTP piaca elég likvid volt ahhoz, hogy a nagyok megússzák néhány százalékos eséssel, de azon közepes papírok, amelyek szintén a külföldi befektetők figyelmének középpontjába kerültek, már nem voltak ennyire likvidek és így nagyobb is volt az okozott kár az árfolyamban. A szerdai hangulat átmenekült csütörtökre is, habár ekkor az esés mértéke már jóval szerényebb volt, csupán 1 százalékos. Így a budapesti papírok 6 százaléknyi zuhanással megúszták a korrekció újabb hullámát, pedig voltak piacok, amelyek sokkal rosszabbul jártak.
Tavaszi karbantartás
 |
A hazai piacon vállalati hír formájában a Mol és az OTP sajátrészvény-visszavásárlásai keltettek feltűnést. A Mol bejelentette, hogy október végéig az ING Bankon keresztül legfeljebb 5,2 millió darab részvényt vásárol vissza a Budapesti Értéktőzsdén. Ez több, mint a társaság részvényeinek az 5 százaléka. Abban az esetben, ha a Mol a teljes előirányzott darabszámot megvenné, akkor a jelenlegi sajátrészvény-állománnyal együtt 10 százalékot birtokolna saját magában.
A visszavásárlási programnak érezhetően kettős a célja. Az egyik, és ez lehet a domináns ok, hogy a magyar olajóriásnak nagyon sok szabad készpénzállománya vár befektetésre, de a lehetőségek köre szűkös és így a tőkeszerkezetet javítandó inkább visszatérít valamennyi pénzt a saját részvényeseinek. A másik ok az árfolyam karbantartása lehet, ugyanis a meghirdetett akció keretében naponta átlagosan 37 ezer darab részvényt fog megvenni, ami az átlagforgalom 15 százalékát is elérheti.
Az OTP részvény-visszavásárlását még a tavalyi közgyűlésen hagyták jóvá a tulajdonosok. Az OTP legfeljebb 28 millió sajátrészvénnyel bírhat, míg jelenleg csak 10 millióval rendelkezik, tehát elvileg akár 18 millió részvényt is bespejzolhat, erre azonban aligha kerül sor. Az OTP ugyanis a jelenlegi terjeszkedési időszakban korántsem olyan gazdag szabad erőforrásokban, mint a Mol, másrészt a bejelentés és az időzítés mögött sokkal inkább érezhető az árfolyamkarbantartás szándéka.
