A Stupigini vadászházban a XV. századtól a kortárs művészetig, Caravaggiótól Rubenstől Munchig, Auschwitz-tól az iraki túszok kivégzéséig 180 mű tekinthető meg. A tárlat záró darabjai Maurizio Cattelan Felakasztott gyermekek című három bábuja, amelyet a művész tavaly Milánóban függesztett fel egy fára. Az installáció erősen sokkolta és megosztotta a közvéleményt. A kiállítást 14 éven aluliak csak felnőtt kíséretében tekinthetik meg.
Fotó: MTI
“Mindenki a Jóval hozza összefüggésbe a művészetet, és senki sem állította ki még a Rossz művészetét. Ez elkerülhetetlen kötelesség volt” – nyilatkozta Vittorio Sgarbi, a kiállítás szervezője, a legvitatottabb olasz esztéta.
Akkor támadt az ötlet benne, amikor észrevette, hogy Antonello da Messina egy ismeretlent ábrázoló arcképét valaki összekarcolta. Úgy gondolta, hogy az illető ravasz, rosszindulatúan mosolygó arc megsebzésével a rosszat akarta elűzni. Ekkor kezdte a rossz érzéseket, nyugtalanságot keltő képeket keresni. És rájött, hogy van ilyen a művészetben bőven.
A kiállított képek között van Rubens Medúzája, Caravaggio, Goya, Munch, Picasso több műve. A XX. századot képviseli Aldolf Wildt Börtön című szobra, Francis Bacon torz arcai, Andy Warhol Villamosszéke. Sgarbi sajnálja, hogy Giotto Judás csókja, mivel freskó, nem lehet ott, és talán még jobban hiányzik neki Munch A sikoly című képe, amelyet tavaly elloptak.
Sgarbi azt állítja, hogy a “modern” Rossz a művészetben a XV. század elején jelent meg, konkrét emberi arcok ábrázolásában, addig absztrakt módon démonok, ördögök képében festették meg.
A kiálltás része a torinói nemzeti filmmúzeum speciális programja is, amelynek keretében olyan filmeket vetítenek, mint Stanley Kubrick Mechanikus narancsa, Pier Paolo Pasolini Salója, valamint felvételeket mutatnak be Irakban elfogott túszok lefejezéséről, a New York-i World Trade Center tornyainak összeomlásáról és auschwitz-i foglyokról.
