A tavaly októberben kiírt első, minősítő előpályázatra összesen 11 magyar város nyújtotta be jelentkezését az Európa Kulturális Fővárosa cím 2010-es elnyerésére. A pályázatokat az első fordulóban egy hazai államigazgatási és kulturális szakemberekből álló 7 fős bizottság bírálta el. A testület 3 város – Eger, Miskolc, Pécs – pályázatát egyhangúlag, 4 városét – Budapest, Debrecen, Győr, Sopron – pedig egyszerű szótöbbséggel javasolta továbbjutásra érdemesnek. A szakmai testület ajánlásában nem javasolja továbbjuttatni Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém pályázatát. A kulturális miniszter elfogadta a bizottság javaslatát. 
Az előminősítő pályázat eredményeképpen a második fordulóba jutott 7 várost a kulturális miniszter meghívja a második pályázati szakaszban való részvételre, ezt a meghívásos pályázatot a tárca még március hónapban kiírja, tervezett beadási határideje 2005. augusztusa lesz. A második forduló bírálati szakaszában a kibővített bíráló bizottság szakmai ajánlást ad a kulturális miniszternek a cím odaítélésére alkalmasnak ítélt városra vagy városokra. Szakmai döntésében a bíráló bizottság indokolt esetben több város pályázatát is ajánlhatja a szakminiszternek.
|
A testület hivatalos indoklásában méltatta a pályázók erőfeszítéseit, kiemelve, hogy az egyes munkák közül majd valamennyi tartalmaz olyan, egyenként is megvalósításra érdemes kezdeményezést és tervet, amely az átfogó fejlesztési tervekkel összehangolva alkalmas lehet az adott városban meglévő kulturális alapszolgáltatások szélesítésére és a kulturális közélet gazdagítására.
A bíráló bizottság tagjai mindazonáltal egyetértettek abban, hogy a legtöbb pályamunkából hiányzik az átgondolt, a város sajátosságaiból és a 21. század új technológiai paradigmájának követelményrendszeréből egyszerre adódó egységes jövőkép, vízió, alapkoncepció. A legtöbb pályamunkában egyelőre csak kevéssé látszanak a nemzetközi érdekeltség (és érdekesség) irányából megfogalmazódó törekvések, és a bíráló bizottság tagjai a lokális szellemi elit és érdekcsoportok bevonása mellett kevéssé érzékelik a “kulturális közgondolkodás szélesebb (adott esetben a lokalitástól eloldódó) spektrumának a formalitáson túlmutató, tényleges bevonását”. 
A döntés során egyhangúlag továbbjuttatott városok pályázataiban a testület megfogalmazása szerint jól érzékelhető módon jelenik meg az az értelmezési keret, amely alkalmas lehet arra, hogy a város „produktív módon értelmezze újra önmagát Európa egészének figyelembevételével is”. Mindehhez hozzá kell azonban tenni, hogy még ezekben a pályázatokban sem elégséges az adott alapkoncepció kidolgozottsága.
A többi pályázatból – a győri pályázat esetét kivéve, ahol a kultúrának a közlekedéssel és a technológiával való egységbe szervezése valóban termékeny értelmezési keretnek tekinthető – az grénium tagjai szerint voltaképpen hiányzik a gondolkodás egészét átfogó és a projektelemek egymásra épülését meghatározó koncepcionális alapszerkezet, még jobb esetben is csak egy-egy központi tematika vagy metaforika esetlegesnek tűnő retorikai működtetése kelti a koncepció látszatát.
|
A kitüntető cím története Görögországból indult. Melina Mercouri színésznő, görög kulturális miniszter kezdeményezésére 1985 júniusában indult el az akkor még Európa kulturális városa elnevezésű program, melynek első kitüntetettje Athén volt. A mostani győztes magyar város a 39. lesz a sorban, eddig 31 helyszín kapta meg a címet. Az Európai Unió országainak kulturális miniszterei döntöttek úgy, hogy a jövőben egyszerre két város, egy régi és egy új EU-tagország egy-egy városa birtokolja a címet, szervezhet kulturális rendezvényeket, s kaphat nagy nyilvánosságot.
Németország és Magyarország egy-egy városa 2010-ben lehet egy időre európai kulturális központ (jelenleg az írországi Cork városa az). Németországban tíz – Kassel, Karlsruhe, Regensburg, Potsdam, Bréma, Braunschweig, Essen, Görlitz, Halle, Lübeck – szeretné elnyerni az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az első forduló eredményeit ott is, várhatóan még ezen a héten, nyilvánosságra hozzák.
Mi a haszna
Uniós szakemberek szerint a Kulturális Főváros-akció lebonyolítása megközelítőleg olyan a város számára, mint a sportban az olimpiáé. Követendő példaként leginkább Glasgow-t szokták emlegetni, ahol 1990-ben a rendezvények összlátogatószáma elérte a 8,3 millió főt, a magánszektorból 350 vállalkozás szállt be az akcióba, több mint 10 millió font tiszta bevételt eredményezett, kb. 5200 kulturális, valamint sportesemény került megrendezésre és összesen kb. 22 000 ember vett részt annak lebonyolításában.
