Belföld

Jogtalan jogszolgáltatás

Régóta szükség lenne egy valóban hiteles, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető jogszabály „forrásra", például az interneten. Az egyik legfőbb akadályt az állam jelenti, hiszen busás haszontól eshet el.

Egy felmerülő jogi probléma esetén, legyen az egy idézés, vagy egy önkormányzati rendelet, ami kutyánk piszkának kötelező eltakarításáról rendelkezik, a vonatkozó jogainkról hiába is keresnénk a világhálón jogszabályi leírást. Pedig a tájékozottság bizony nemcsak Jogtalan jogszolgáltatás 1

magabiztossá tesz, hanem a magyar jogrendszer egyik alapintézményének megfelelően – miszerint a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól – jó néhány felesleges jogi tortúrától is megóvna.

Gondolhatnánk, az EU ezen a téren rendezett viszonyokat hozott. De ez csak részben van így. Az uniós joganyag – a 2004. május elseje előtti tagok hivatalos nyelvein – ingyenesen hozzáférhető egy rendszerezett, kereshető adatbázisban. Hiteles magyar nyelvű fordítás azonban csak részben érhető el annak ellenére, hogy az eur-lex adatbázisra mutat az Igazságügyi Minisztérium honlapja is.

Alkotmány
Az Alkotmány a Jogok és kötelességekkel foglalkozó részének a 61. paragrafusa, első bekezdése szerint: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Jelenleg a magyar jogszabályokhoz való gyors hozzáférést a Magyar Közlöny és a kereskedelmi forgalomban lévő nem ingyenes kiadványok jelentik; a közlöny ára közel 80 000 forint évente.

Minimális és maximális követelmény

A jogvédő szervezetek szerint minimális követelmény volna a jogszabályok hiteles szövegének megjelentetése  az interneten. Mindezt legalább egy működő, a frissítéseket tartalmazó adatbázissal lehetne elérni, ahol a törvény vagy rendelet kihirdetésének napján megjelenne.

A minimális cél mellett a szervezetek támogatják az új jogalkotási törvény megalkotását, és kezdeményezik, hogy ezentúl biztosítsanak fórumot minden magyar állampolgárnak a készülő joganyag véleményezésére. Mindezt az interneten keresztül.

A jogalkotási törvény reformja, már 2003-ban elkészült, ám a folyamat azóta leragadt. Mivel a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges, a pártok meglehetősen nehezen szánják rá magukat az ügy további tárgyalására.

A jogszabályszövegek megjelentetésének – ebben a legtöbb szakértő egyetért – önmagában, nem sok értelme van (ez többé-kevésbé az Országgyűlés honlapján is megtalálható), ugyanis a közlönyökben megjelentetett szövegek jórészt módosító jogszabályokat tartalmaznak. Ez, az eredeti szöveg ismerete nélkül csak komoly jogi gyakorlattal értelmezhető. A problémát tehát egy olyan felhasználó szemléletű, ingyenes adatbázis oldaná meg, amilyet a jelenleg forgalomban lévő cd-jogtárak jelentenek.

A nyertesek
A látszólag barátságos kormányzati kezdeményezések ellenére valószínű, hogy még sokáig nem lesz interneten keresztül elérhető, folyamatosan frissülő adatbázis. Ugyanis a leginkább ellenérdekelt fél maga az állam. A Hivatalos Közlöny Kiadó – a cégbírósági adatok szerint – 2003-ban több mint 430 millió forint osztalékot fizetett tulajdonosának a Miniszterelnöki Hivatalnak.

Az internetes jogtár ellen dolgozik az is, hogy a jelenleg is parkoló-pályán lévő jogalkotási törvény módosítása továbbra is a nyomtatott változatot tekintené hitelesnek, ha az elektronikus és az írott szövegváltozat között különbség mutatkozik.

Az infotechnológia korának megfelelő, valóban korszerű, de természetesen pénzbe kerülő szolgáltatást a KJK-KERSZÖV kiadó által gondozott CompLex CD-Jogtár jelenti. Komoly fejlesztési tevékenységet maga mögött tudva képes megoldani, hogy naponta frissülő változásmutatókkal, valamint az új és módosított anyagok szövegét kínálja online formában is.

Kinek is jó ez?

Az egyes érintettek érdekei nyilván ezen a szinten térnek el leginkább. Elegendő-e, egy szimpla adatbázis, különösebb keresési és egyéb szolgáltatások nélkül, vagy ennél sokkal több lenne az állam kötelezettsége?

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium állásfoglalása szerint, egy információs társadalomban alapvető követelmény a joganyagok elektronikus úton történő közzététele. Erre azért is szükség van, mert a hatályos jogszabályokat nem mindenki tudja értelmezni. Az IHM kezdeményezése szerint a nem jogvégzett állampolgárokat segítendő, érthető nyelvű kommentárt is tartalmazna az elektronikus adatbázis. A tárca az elektronikus információs szabadságjogokról szóló törvényjavaslat születését is fontosnak tartja, ezért a jogalkalmazást segítő honlapok működését kiemelten támogatja.

A minisztériumi honlapok egyébként már a kezdetekkor megpróbálkoztak a hatáskörükbe tartozó joganyagok közzétételével, ám míg jobb esetben csak begépeltették a vonatkozó jogszabályokat, rosszabb esetben egyszerűen kimásolták azokat egy adatbázisból.A közzétett jogszabályok javarészt nem frissültek és számos minisztériumi honlapon olvasható már régen hatályon kívül helyezett, vagy azóta többször módosított jogszabály.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik