A jelenség, vagyis hogy egyes adójogi rendelkezések nem teljesen harmonizáltak az EU előírásaival, több más tagállamban is előfordul, és azzal magyarázható, hogy az uniós szabályrendszer összetett, a nemzeti szabályozás a közösségi joghoz pedig csak hosszabb távon és folyamatos munkával igazítható egymáshoz.
A cél az, hogy ezeket az ellentmondásokat feloldják, vagy megszüntessék a mostani adóreform során – mondta Oszkó Péter a Deloitte adópartnere.
Pénzely Márta, a Deloitte szenior menedzsere szerint a harmonizációs hiány tipikus területe az áfa-besorolások köre. Számos tevékenységtípus, például a pénzügyi szolgáltatások vagy akár az ingatlanügyletek körében találhatunk példát arra, hogy az uniós és a hazai szabályozás más módon ítéli meg egy adott ügylet áfa-kötelezettségét.
Rendezetlen bizonyos tekintetben a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett kiszervezett szolgáltatások megítélése, a követelésvásárlás, a faktoring vagy a tartozásátvállalás, illetve engedményezés besorolása – mondta Oszkó.
Problémák az ingatlan-áfa körül
|
A legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot az ingatlanokat érintő tevékenységek területén fellehető ellentmondások – vélik a szakértők. Az uniós szabályok szerint mindig – nemcsak lakások esetében – áfa-mentes a használt ingatlanok értékesítése. Ezzel szemben Magyarországon csak a használt lakás értékesíthető áfa-mentesen, minden más használt ingatlan áfa-köteles.
Ugyanakkor Magyarországon az ingatlanközvetítés áfa-mentes, míg az uniós szabályozásból ilyen nem következik. Az EU-ban ez áfa-köteles tevékenység. További problémát vet fel, hogy ha a beruházó az elkészülte után más módon hasznosította – például több évre bérbe adta, s csak évekkel később értékesítette – ingatlanát. Ez a lakás ugyanis Magyarországon csak új lakásként értékesíthető és így az eladási árat áfa terheli, míg az EU szabályai időkorlát bevezetését írják elő.
Az áfa és a statisztika
Számos további hasonló ellentmondást szül, hogy a magyar áfa-törvény még mindig a statisztikai besorolási rend alapján határozza meg egyes ügyletek áfa-kötelezettségét. Az uniós gyakorlat egy általánosabb megfogalmazás és annak bírósági gyakorlata alapján ítéli meg, hogy adott ügylet áfa-köteles vagy áfa-mentes-e.
Ha az Európai Bíróság egy konkrét ügyben egy ügyletről el akarja dönteni, hogy az milyen áfa-kötelezettség alá esik, kizárólag a vonatkozó irányelv általános rendelkezéseit vizsgálja. Magyarországon a gyakorlatban a KSH – statisztikai besorolások alapján alkotott – véleménynyilvánítása mentén alakul ki, hogy egy ügylet áfa-köteles vagy áfa-mentes-e. A Deloitte szerint a kettő sokszor semmiféle összefüggésben nem áll egymással, így ez nagyon gyakran vezet ellentmondásokhoz.
