Belföld

Deloitte: hiányosságok a magyar adórendszerben

admin

2005. 03. 01. 13:21

Magyarországon egyes adójogi rendelkezések nem teljesen harmonizáltak az EU előírásaival – állítják a Deloitte munkatársai.

A jelenség, vagyis hogy egyes adójogi rendelkezések nem teljesen harmonizáltak az EU előírásaival, több más tagállamban is előfordul, és azzal magyarázható, hogy az uniós szabályrendszer összetett, a nemzeti szabályozás a közösségi joghoz pedig csak hosszabb távon és folyamatos munkával igazítható egymáshoz.


A cél az, hogy ezeket az ellentmondásokat feloldják, vagy megszüntessék a mostani adóreform során – mondta Oszkó Péter a Deloitte adópartnere.

Pénzely Márta, a Deloitte szenior menedzsere szerint a harmonizációs hiány tipikus területe az áfa-besorolások köre. Számos tevékenységtípus, például a pénzügyi szolgáltatások vagy akár az ingatlanügyletek körében találhatunk példát arra, hogy az uniós és a hazai szabályozás más módon ítéli meg egy adott ügylet áfa-kötelezettségét.


Rendezetlen bizonyos tekintetben a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett kiszervezett szolgáltatások megítélése, a követelésvásárlás, a faktoring vagy a tartozásátvállalás, illetve engedményezés besorolása – mondta Oszkó.


Problémák az ingatlan-áfa körül








Európai bírósági eljárás
Ha egy uniós szabály ellentmond egy belföldi adójogi rendelkezésnek, az adózó közvetlenül is hivatkozhat az uniós szabályra. De ilyenkor megkockáztatja, hogy az adóhatósággal jogvitába keveredik. Az APEH viszont eljárása során – legtöbbször – a hazai szabályok alkalmazásához fog ragaszkodni. Az adóhatóság jogerős döntése a hazai bíróságok előtt támadható, akik előtt az adózó már közvetlenül hivatkozhat az uniós normákra, s kétség esetén kezdeményezheti, hogy az eljáró bíró az ügyben kérje ki az Európai Bíróság előzetes véleményét. Ha az Európai Bíróság egyetért a magyar adózó jogértelmezésével és kimondja, hogy a hazai adójogi rendelkezés valóban ellentétes az uniós szabályozással, az a jövőben mind az adott eljárásban, mind a későbbi jogvitákban kötelező erővel bír. Vagyis csak egy hosszadalmas, a hazai bírósági procedúrán felül további mintegy 1,5 évet igénybe vevő folyamat végén érvényesül az uniós szabályok közvetlen hatálya.
Másik eset, ha a jogszabályalkotó közvetlenül beépíti az uniós joganyagot a hazai jogszabályba.


A legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot az ingatlanokat érintő tevékenységek területén fellehető ellentmondások – vélik a szakértők. Az uniós szabályok szerint mindig – nemcsak lakások esetében – áfa-mentes a használt ingatlanok értékesítése. Ezzel szemben Magyarországon csak a használt lakás értékesíthető áfa-mentesen, minden más használt ingatlan áfa-köteles.


Ugyanakkor Magyarországon az ingatlanközvetítés áfa-mentes, míg az uniós szabályozásból ilyen nem következik. Az EU-ban ez áfa-köteles tevékenység. További problémát vet fel, hogy ha a beruházó az elkészülte után más módon hasznosította – például több évre bérbe adta, s csak évekkel később értékesítette – ingatlanát. Ez a lakás ugyanis Magyarországon csak új lakásként értékesíthető és így az eladási árat áfa terheli, míg az EU szabályai időkorlát bevezetését írják elő.


Az áfa és a statisztika


Számos további hasonló ellentmondást szül, hogy a magyar áfa-törvény még mindig a statisztikai besorolási rend alapján határozza meg egyes ügyletek áfa-kötelezettségét. Az uniós gyakorlat egy általánosabb megfogalmazás és annak bírósági gyakorlata alapján ítéli meg, hogy adott ügylet áfa-köteles vagy áfa-mentes-e.


Ha az Európai Bíróság egy konkrét ügyben egy ügyletről el akarja dönteni, hogy az milyen áfa-kötelezettség alá esik, kizárólag a vonatkozó irányelv általános rendelkezéseit vizsgálja. Magyarországon a gyakorlatban a KSH – statisztikai besorolások alapján alkotott – véleménynyilvánítása mentén alakul ki, hogy egy ügylet áfa-köteles vagy áfa-mentes-e. A Deloitte szerint a kettő sokszor semmiféle összefüggésben nem áll egymással, így ez nagyon gyakran vezet ellentmondásokhoz.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

(FILES)(COMBO) This combination of file pictures created on May 10, 2018 shows US President Donald Trump during a rally at Total Sports Park in Washington, Michigan on April 28, 2018, and a photo released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on April 21, 2018 of North Korean leader Kim Jong-Un delivering a speech while attending the Third Plenary Meeting of the Seventh Central Committee of the Workers' Party of Korea in Pyongyang.

US President Donald Trump told North Korean leader Kim Jong-Un on May 24, 2018, in letter that the Singapore summit will not take place. / AFP PHOTO / AFP PHOTO AND KCNA VIA KNS / Mandel Ngan AND - /  - South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP.  /
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.