“Nem hiszem, hogy a tavalyi eredményt abszolút értékben tartani tudják a bankok, a lakossági és a kkv-üzletágban ugyanis a kamatok és jutalékok terén is erős verseny van, ami csökkenti a profitabilitást” – mondta Matthias Kunsch, a Magyar Bankszövetség alelnöke.
Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke szerint az idén a lakáshitelek dinamikája kicsit csökken, az autófinanszírozás szinten marad, a fogyasztási hitelezésben és a hitelkártya üzletágban azonban jelentős növekedési potenciál van. A vállalati üzletágban a bankszövetség elnöke a tavalyinál nagyobb aktivitásra számít. A mérlegfőösszeg tavaly szektorszinten 16 százalékkal nőtt, elsősorban a hitelek bővülésének köszönhetően. A háztartási hitelek növekedése a várakozásokkal szemben folytatódott, s a támogatások többszöri megnyirbálása ellenére dinamikája elérte a 28 százalékot.
Míg 2000 elején még csak az ügyfélhitelek hetede volt a háztartásoké, addig 2004 őszére már egyharmada, s összegük 2004 végén mintegy 3 000 milliárd forintot tett ki. A háztartási hiteleken belül a lakáshitelek állománya a meghatározó, arányuk 2004 decemberében 63,6 százalékot ért el, s a kihelyezések mintegy 40 százaléka tavaly már devizahitel volt. Tavaly a vállalati hitelek is növekedésnek indultak, 13 százalékkal bővültek.
A megtakarítási ráta 2004-ben valamelyest javult, a források és kihelyezések közötti olló azonban szélesebbre nyílt, amit a bankok külföldi forrásokkal ellensúlyoznak – állítják a szakértők.
A bankrendszer aktivitása tavaly lényegesen gyorsabban nőtt, mint a GDP; az összesített mérlegfőösszeg a korábbi 60 százalékkal szemben már a GDP 73-75 százalékát teszi ki (a régi uniós tagállamokban 210-240 százalék), s ez a tendencia Erdei Tamás szerint a jövőben is fennmarad.
A bankrendszer bevételei közül a kamatbevételek nagymértékben nőttek, a jutalékbevételek emelkedése azonban nem érte el az inflációt, nem igaz tehát, hogy a bankok jelentősen növelték jutalékaikat – mondta Erdei Tamás. A kamatbevétel a magas nominális kamatszint mellett az aktivitás bővülésének köszönhetően emelkedett.
4-6 bank marad a piacon
A bankrendszer hazai koncentráltsága Erdei Tamás szerint közepesen magas, hasonló, mint Ausztriában. Nem egy-két bank uralja a piacot, hanem tíznek van együttesen mintegy 80 százalékos részesedése, az öt legnagyobb pedig együtt 56 százalékot birtokol. A polarizálódás a magyar bankpiacon már megindult, de a növekedés és a magas nyereségesség most még elfedi a mérethatékonyságból eredő problémákat. Egy-három év múlva Erdei Tamás szerint már csak négy-hat univerzális bank lesz. Matthias Kunsch hozzáfűzte: ez azonban nem Magyarországon dől el.
Az utóbbi időben a sajtóban többször is szó volt a magyar bankok kiemelkedő nyereségességéről. Ezzel kapcsolatban Erdei Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar és az európai bankok jövedelmezőségének összehasonlításakor az infláció hatásától megtisztított tőkejövedelmezőségeket, a reál ROE-t kell figyelembe venni.
A bankszövetség elemzése szerint az európai bankok adózás utáni reálprofitrátája a elmúlt évtizedben végig pozitív volt, az európai reál ROE átlagosan 7,5 százalékot ért el. Ennek alapján kiszámítható, hogy ha 1993 végén 1 milliárd dollárral bankot alapítottak az Európai Unióban, a befektetett tőke 2004-re 2,21 milliárd dollárra gyarapodott, miközben a magyar bankba fektetett 1 milliárd dollár csak 1,43 milliárd dollárra.
Ez azt jelenti, hogy a magyar bankok nyereségessége ebben az évtizedben az EU-bankok nyereségességének még a kétharmadát sem érte el. A különbség várhatóan 2008-ban egyenlítődik majd ki. A hazai banki nyereségességet az 1994-2008-as időszakban ugyanis a hét szűk és hét bő esztendővel lehet jellemezni: az első szakaszban rendkívül nagy befektetésekre volt szükség, amelyeknek a hozama csak később mutatkozik meg.
