Belföld

A munkahelyteremtés elmaradt

Látszólag világszerte csökken a munkanélküliség, de valójában egyre több a munka nélkül élő. Ezt állapította meg gyújtó hangú, de következmény nélküli beszédekkel tarkított budapesti konferenciáján az ILO.

Több vezető politikus is tiszteletét tett Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) múlt heti budapesti regionális értekezletén. Több mint harminc miniszter és 600 munkaügyi szakember vett részt a nagy csinnadrattával körülvett konferencián, de semmiről nem döntöttek, s az elvi ajánlásokat is tartalmazó zárónyilatkozat csak az általánosságok talaján mozgott. Az erőteljes nyomásgyakorlásra, s a munkavállalók nemzetközi képviseletére szinte egyedül alkalmas szervezet ülése után elfogadott kiáltvány megelégszik frázisok puffogtatásával.



A munkahelyteremtés elmaradt 1

Jean-Claude Juncker

A konferencia legérdekesebb hozzászólását az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnöke tartotta. Jean-Claude Juncker megkongatta a vészharangot a 25 országot egyesítő gazdasági monstrum felett. Szerinte tavaly nagyon veszélyes helyzet alakult ki az Európai Unióban; tovább vesztett versenyképességéből, és a gazdasági növekedés megtorpant. Mindezért nagyrészt az unió motorjának számító Németország okolható, ahol drámai mértékben nő a munkanélküliség. A helyzetet tovább rontja, hogy az euró alpesi magaslatokban szárnyal a dollárral szemben, ez nem ösztönzi a beruházásokat és az exportot. Szerinte a foglakoztatási gondokat egyedül a gazdaság élénkítése oldaná meg.


Ezt felismerve Juncker sürgette a közös valutát, az eurót szabályozó stabilitási és növekedési paktum módosítását, amit mind több közgazdász a növekedés korlátjának tekint. Ezzel együtt Juncker szerint az unió kilátásai továbbra sem túl kedvezőek.








Magyarország
Magyarország az intő ellenpélda. A gazdaság soha nem látott lendületet kapott tavaly, és eközben nőtt a munkanélküliség, csökkent a foglalkozatottság. Tavaly a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint – az október-december időszakban – 3,909 millióra csökkent. A munkanélküliek száma több ezerrel, 263 ezerre nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest. Arányuk tavaly 6,1 százalékon állt.

Egy elvesztegetett év


De sehol nem rózsásabb a helyzet, derült ki a munkaügyi szervezet igazgatójának beszámolójából. Az előző évet értékelve Juan Somavia arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy tavaly ugyan világviszonylatban nekilendült a gazdaság, de mindebből a munkavállalók semmit sem éreztek. Szerinte 2004 elvesztegetett időszaknak tekinthető a munkahelyteremtés szempontjából, mivel a világviszonylatban 5 százalékos gazdasági fellendülés eredményeit egyáltalán nem sikerült átültetni a gyakorlatba.


Tavaly ugyan világszerte csökkent a munkanélküliség, de a csökkenés mértéke szinte észrevehetetlenül alacsony, mindössze 0,2 százalékpont. Így 2004-ben 185,2 millió helyett 184,7 millió volt az ILO-rendszer szerint számolt munkanélküliek száma. (Ez nem azonos azzal a módszertannal, ahogyan a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a statisztikai hivatalok általában a munkanélküliséget számolják.)


Mindenkinek a maga keresztje


Az okok természetesen sokrétűek, s az élethosszon keresztül folytatott tanulástól az egyes országok gazdaság- és társadalompolitikájáig terjednek. Minden országnak meg kell tanulnia, hogy megfelelően ötvözze a versenyképességet a társadalmi ellátórendszer fejlesztésével – állítja Juan Somavia. Ehhez radikális paradigmaváltásra kell elszánnia magát. Ezt támasztja alá a Világgazdasági Fórum évente közhírré tett versenyképességi listája is. Az első hat helyen már évek óta négy hagyományos jóléti állam áll: Svédország, Finnország, Dánia és Norvégia. Somavia szerint ez azt jelzi, hogy nem elképzelhetetlen összeegyeztetni a versenyképességet és a jóléti rendszert.


Szerinte a fejlett európai országok számára a munkahelyek elvándorlása, míg más fejletlenebb országoknak az egyetlen kiaknázható nyersanyagra támaszkodó gazdaságuk miatt kialakuló egyensúlytalanság okozza a legnagyobb gondot. Az igazgató szerint rengeteg, potenciálisan rendelkezésre álló erőforrás vész el a gazdaság számára azzal is, hogy tömegek nem tudnak írni-olvasni. Ez csak látszólag az egyes országok gondja, hiszen teljes régiók küzdenek vele. Somavia szerint meg kell tanítani az embereket együtt élni a globalizációval, hiszen annak tagadhatatlan hátrányai ellenére rengeteg előnye is van. Nem törődik ugyan az emberrel, de lehetőséget ad a kreativitásra – állította Somavia egy interjúban.


Fotó: MTI

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.