Alaposan rácáfoltak az utóbbi hetek azokra a befektetőkre és elemzőkre, akik már hónapok óta korrekcióval riogatnak, és óvatosságra intenek a budapesti részvénypiac kilátásait illetően. A szerdai kereskedési napon minden eddigi rekord megdőlt: a forgalom a hazai viszonylatban döbbenetes 45 milliárd forintot is meghaladta (egy átlagos napon 10 milliárd forint körül alakul), és a kiemelkedő vételi nyomás minden vezető papírt újabb abszolút csúcsra repített, s így magát a BUX-indexet is. A vágtatás ráadásul a jelek szerint csütörtökön is folytatódik, miközben a korrekció Damoklész-kardja függ a részvénytulajdonosok feje felett.
Mi történik?
Talán most látszik leginkább, milyen nagy mértékben pszichológia a tőzsde. Való igaz, a gyorsjelentések jellemzően remekül sikerültek, a hét legnagyobb tőzsdei társaságból öt konszenzus feletti eredményről számolhatott be, ez azonban önmagában még kevés lenne az üdvösséghez. Nem egyszer láttunk már példát arra, hogy a mostaniaknál bombasztikusabb gyorsjelentések sem rengették meg a piacot, sőt általában a jó eredmények előre beárazódnak az árfolyamokba, így publikálásuk után inkább profitrealizálás és enyhe árfolyamkorrekció szokott bekövetkezni. Ehhez képest most itt állunk egy valamivel a várakozások felett zárt negyedik negyedévvel a hátunk mögött az OTP, a Mol, a gyógyszercégek és még néhány nagyobb érdeklődésre számot tartó cég esetében, az árfolyamok pedig naponta újabb abszolút csúcsokat döntögetnek (az OTP már 7000, a Mol 14 ezer, a Richter 28 ezer forintnál drágábban forog).
A különböző piaci kommentárok alapján úgy tűnik, maguk az elemzők is zavarban vannak, hiszen a tőzsdei történések pillanatnyilag minden tudományosabb megközelítést keresztülhúznak. Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank részvényelemzője kérdésünkre kifejtette: ha a cégek eredménynövekedési kilátásait, a társaságok és az egész piac P/E rátáját vesszük alapul, akkor a múlt év végi záróárfolyamokhoz és a tőzsdeindexhez képest legfeljebb 10 százalékos növekedést lehet elvárni a magyar piactól 2005-ben annak ellenére is, hogy néhány papír regionális viszonylatban még mindig nem számít túlértékeltnek. Ezzel összhangban áll Zékány András, az ING elemzőjének és lapunk befektetési szakértőjének véleménye is, aki néhány hete 17 500 forintos BUX-értéket prognosztizált az év végére, miközben az elemzői kör hada „csak” 17 ezres záróértéket vetített előre az év elején.
Vannak más matematikai megközelítések is – mutat rá Bónis Miklós –, amelyek például az elmúlt 20-30 év részvény- és állampapírpiaci hozamait veszik kiindulópontként a várható mozgások felrajzolásához. Ennek alapján az látszik, hogy például az amerikai tőzsdén átlagosan 4-4,5 százalékkal magasabb hozamot lehetett realizálni, mint a kötvénypiacon, ezt kivetítve a hazai viszonyokra, elvileg idén 12-13 százalékos részvényárfolyam-emelkedésre lehetne számítani. (Természetesen ezek a számok több évtized statisztikáin alapulnak, tarkítva olyan évekkel, amelyekben vagy jóval az átlag alatt vagy jóval afölött teljesítettek a részvénypiacok, és figyelmen kívül hagyják a magyar piac sajátosságait is.)
Megyünk 20 ezerig?
Mindenesetre tény, hogy az év eleji elemzői becsléseken már mostanra túllépett a piac, és jobb híján a gyorsjelentések kapcsán megjelenő felminősítésekkel, illetve a korábbinál magasabb célárfolyamok publikálásával magyarázzák a szakértők a külföldi vásárlók hihetetlen optimizmusát. Mert a mostani árfolyamerősödést egyértelműen a külföldi intézményi befektetők hajtják. Ahogyan az egyre inkább közelgő profitrealizálás és korrekció kulcsa is az ő kezükben van. A kérdés csak az, hogy erre mikor érik meg az idő, és mekkora gyengülést fog elindítani. Bónis Miklós mindenesetre óvatosságra int, úgy véli, hogy a kisbefektetőknek most elég kockázatos lenne részvényvásárlásokba kezdeniük.
Hallhatóak ugyanakkor olyan elemzői vélekedések is, amelyek a piaci megítélés átértékelődésére mutatnak, és egyre magasabb év végi BUX-indexeket tartanak elképzelhetőnek. A portfolio.hu-nak nyilatkozó Szőllősi Ferenc, a CA-IB elemzője például úgy látja, hogy az optimista piaci hangulat fennmaradása esetén 19-20 ezer pontos tőzsdemutató sem irreális, jóllehet rövid távon valószínű a konszolidáció. Koch Zoltán, a Credit Suisse Asset Management alapkezelője hasonlóképpen vélekedik: szerint szintén elérheti a BUX a 19 ezer pontot év végére – köszönhetően a hazai piac regionális és európai szintű alulértékeltségének -, menetelése közben azonban rövid időre tesztelheti a 15 500 pontot is.
Kisebb, 5-10 százalékos korrekciót az elemzők többsége szinte elkerülhetetlennek tart. Mivel azonban vannak még növekedési potenciált rejtő hazai cégek, átlagosan további 10 százalékos részvénypiaci növekedést szinte minden mostani kommentár reális alternatívaként vázol fel. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nem történik semmi rendkívüli, akkor a hazai tőzsde akár 20 ezer pont közeli indexszel is megajándékozhatja a befektetőket karácsonyra.
