A jelentés szerint az elmúlt öt évben különösen a vállalkozói szellemre nevelés, a jogi szabályozás, a csőddel kapcsolatos rendelkezések és a képzettség hiányának esetében érvényesítendő intézkedések terén volt tapasztalható javulás. Günter Verheugen, az Európai Bizottság vállalkozási ügyekért is felelős alelnöke a felmérés eredményeit méltatta, hogy az unió tagországai egyre nagyobb számban vesznek át jó példákat egymástól.
A régebbi tagországok tapasztalatai alapján a bizottság közreműködésével indított, Szerkezetváltás, csőd és újrakezdés nevű vállalkozói program gazdaságpolitikai jelentős szemlélet módosuláshoz vezetett Magyarországon. A jelentés dícséri a hazánkban folyamatban lévő gazdasági és szociális fórumok létrehozását, a deregulációs program létét, illetve a közbeszerzési törvényt is, amely figyel a kisvállalkozások bevonhatóságára. Több tagországban továbbá, így Magyarországon is adó-, illetve hitelkedvezményekkel is segítik a szóban forgó szektort, illetve ösztönző intézkedéseket hoztak az elektronikus vállalkozási lehetőségek, illetve vállalkozóknak szóló szolgáltatások javítására és kihasználására is.
A jelentés mindazonáltal hiányosságokat is megállapít, például azt, hogy kisebbségben vannak azok az államok (Csehország, Írország, Spanyolország, Lengyelország, Norvégia, Finnország), ahol a vállalkozói szellemiség már önállóan feltűnik az iskolai tananyagban, illetve hogy sok országban nem tanulmányozzák kellő alapossággal az üzleti világra vonatkozó szabályozás hatását a kis- és középvállalkozói szektorra. A csődök esetében nehézségként értékeli a jelentés, hogy a tisztességes vállalkozók számára nem kellő arányban biztosított az újrakezdés lehetősége.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
