Ennél nagyobb öröm egy politikust nem érhet – utalt a reggeli végén Gyurcsány Ferenc arra, hogy általában a politikusoknak megtiszteltetés, ha meghallgatja őket az üzleti világ, február 10-én reggel azonban a gazdasági szféra szereplői nemcsak hogy meghallgatták a kormányfőt, de még fizettek is érte. Csütörtök reggel, a budapesti Kempinski Hotel Corvinusban tartották ugyanis a Central European Business Centre (CEBC) szervezésében az Üzleti reggeli Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel elnevezésű rendezvényt, amelyen 29 ezer forint plusz áfáért bárki részt vehetett. Aki azonban a saját zsebéből fizetett az amúgy remek ellátásért, minden bizonnyal enyhe
csalódottsággal távozott: nem egy szűk körben tartott, informális beszélgetésen vehetett részt ugyanis, hanem inkább egy konferenciához hasonlatos általános előadáson.
Az eseményen többé-kevésbé a magyar gazdaság legfontosabb cégei képviseltették magukat (az IBM és az EDS voltak a főtámogatók), többen egész cégasztalokat foglaltak maguk, illetve üzleti partnereik részére. Gyurcsány Ferenc azonban mindössze negyed órát töltött a számára fenntartott asztalnál (ahol étkezőtársai érthető módon a főszponzorok képviselői voltak), majd a sajtó nyilvánossága előtt a pódiumra lépett, és elmondta beszédét. Három kérdés megválaszolását követően pedig ment a repülőtérre, útja Kijevbe, Juscsenko ukrán elnökhöz vezetett ilyen sietősen. Az esemény résztvevői a kormányfő híján így kénytelenek voltak egymással társalogni, azaz ismét érvényes volt a mondás: konferenciákra soha nem az előadók, hanem a résztvevőkkel folytatott beszélgetések (no és persze a koszt) miatt érdemes járni.
|
Gyurcsány amúgy szokásához híven ismét egy élvezetes, színes, humoros elemekben is bővelkedő előadást tartott, amely lekötötte a hallgatóság figyelmét. Egyértelműen érződik, hogy a kormányfő otthonosan mozog az üzleti világ köreiben: tudja milyen hangnemet üssön meg, miből lehet viccet faragni és milyen poénok ülnek, valamint meddig mehet el egy-egy téma taglalásában.
Az ország jövője szempontjából jelentős kockázat az új lendületet vett „politikai és gazdasági, kádárista populizmus, amely tőke- és piacellenes” – nyitotta beszédét a kormányfő, és ezzel rögtön szövetséget is kötött a résztvevőkkel. Mint mondta: „az Önök segítsége nélkül nem tudom elérni céljaimat”, hiszen sikeres és versenyképes Magyarországhoz erős gazdaság szükségeltetik. Hangsúlyozta, hogy a verseny és a szolidaritás nem zárják ki egymást, a kormány az egyensúly elérésére és megtartására törekszik. Úgy vélte, az ország akkor juthat a legmesszebbre, ha tudomásul veszi, hogy a magántulajdon és a köztulajdon, a piac és az újraelosztás együtt van jelen. A kormányfő itt is elismételte a hosszú évek alatt a sok politikus által kissé már elkoptatott szlogent, miszerint az ország és a társadalom gazdagodása érdekében olyan változásokra van szükség, amellyel a közteherviselés igazságosabbá válik, az adóelkerülést jogkövető magatartás váltja fel, és megindul a közszolgáltatás reformja.
3000 milliárd kerestetik
Gyurcsány beszédében hangsúlyt kapott a közbeszédben egy hete ismét fellángoló téma: a feketegazdaság. A kormányfő felhívta a figyelmet a jogszabály- és adóelkerülés hétköznapi gyakorlatára, és mintegy háromezermilliárd forintra becsülte azt az összeget, amitől évről évre elesik a költségvetés a jogszabályok be nem tartása miatt.
„Ebből a háromezermilliárd forintból jelentős adócsökkentést lehetne megvalósítani, és az állam, valamint az önkormányzatok jóléti szerepvállalása is növekedhetne” – tette hozzá. A helyzet orvoslására szerinte két mód van, az egyik a hagyományos, szigorú ellenőrzésen alapuló, a másik az, amit a kormány szerint követni kell: ösztönzéssel megváltoztatni az adózói magatartást. Emlékeztetett arra, hogy az adóreform javaslatai is erre irányulnak, és pozitív példaként hozta fel a társasági nyereségadó csökkentését, valamint az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) bevezetését.
|
Gyurcsány beszédében több konkrétum is szerepelt. A tervezett változtatások közül kiemelte a bonyolult adóeljárási rend módosítását. „A következő hetekben a kormány olyan javaslatokat terjeszt a parlament elé, amelyek apró javítási lehetőségek az egyszerűsítés érdekében” – mondta, és példaként a munkába járás költségelszámolásának, illetve a sajátgépjármű-használat elszámolásának változását említette. Elismerte, hogy a nagy államigazgatási reformok véghezvitele a következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, de mint mondta, a felsőoktatás reformjára még az idén tavasszal sor kerül, és megkezdik a szakképzés átalakítását is. „A politikusok eddig gyávák voltak megtenni a szükséges lépéseket” – hangzott el.
A kormány még az idén programot indít, amelyben az államigazgatás szolgáltatásainak standardjait határozzák meg, és a későbbiekben mérik is – hasonlóan a brit példához. Gyurcsány kiemelte, hogy jelenleg „a mintegy 800 ezer közalkalmazott és köztisztviselő létszámához képest a közszolgáltatásban nem nevezhető magasnak a vevői elégedettség”. A kormányfő Paál Péter, az IBM magyarországi ügyvezetője kérdésére válaszolva elmondta: az új nemzeti fejlesztési tervben rangsorolni fognak a gazdasági ágazatok között. Jelenleg 10 ágazatot vizsgálnak részletesebben, és a kormányfő ígérete szerint a közelgő hetekben ebből 5-öt, 6-ot konkrétan meg fog nevezni. A támogatási és fejlesztési politikát fókuszálni kell, aki minden szektoron segíteni akar, az egyiken sem segít – jegyezte meg.
A miniszterelnök kiemelte: a gazdasági versenyképesség operatív programjának keretében versenyképesség-növelésre jelenleg 154 milliárd forintot lehet fordítani. Csak turisztikai pályázatokra 63 milliárd forint igény érkezett – mondta, hozzátéve, hogy a személyes feladatának tekinti a bonyolult pályázati eljárást minél inkább lerövidíteni, ám az EU-s szabályok miatt erre csak korlátozottan van lehetőség.
Fotó: MTI
