Draskovics Tibor pénzügyminiszter ez alkalomból elmondta: az idén szűkítik az államadósság hazai finanszírozásának arányát és növelik a – hazainál olcsóbb – devizafinanszírozás lehetőségét. Tavaly a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 1098,7 milliárd forint volt, ami nagyjából megegyezett a 2003. évi finanszírozási igénnyel és több mint 200 milliárd forinttal volt kevesebb a 2002. évi nettó finanszírozási igénynél. A nettó állampapír-kibocsátás összege 1229 milliárd forintot tett ki, de jelentős arányú volt a nettó devizakibocsátás és stabilizálódott a forint állampapír-piac stabilizálódott.
A pénzügyminiszter dolga kettős, egyrészt az, hogy az államháztartás hiánya kisebb legyen, illetve az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is mérséklődjön, másrészt az, hogy a finanszírozás zökkenőmentesen folyjon – állította Draskovics. Szerinte idén is folytatódik a tendencia, nevezetesen az, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya tovább csökken majd, illetve az államháztartási deficit GDP-hez mért aránya is mérséklődik az előző évhez viszonyítva.
|
Az ÁKK folyamatosan figyeli a külföldi értékpapír-piacok alakulását, reagálását, így az sem elképzelhetetlen, hogy esetleg dollárban vagy fontban, vagy japán jenben dobnak piacra magyar államadósságot finanszírozó újabb papírokat, erről azonban „közelebbit” nem kívánt mondani a vezérigazgató.
Az ÁKK részéről Réz András főosztályvezető elmondta: tavaly a forintadósság finanszírozására szolgáló állampapírok átlagos futamideje 2,3 év volt, míg a devizaadósságnál átlagosan 3,8 év. Devizában jegyezték az államadósság finanszírozására szolgáló papírok 26 százalékát, forintban 74 százalékát. A nettó kibocsátásból 662 milliárd forint forintban, 567 milliárd forint devizában valósult meg.
