Amerika új nukleáris fegyverei

Hivatalosan az amerikai kormányzat nem mondja azt, hogy újgenerációs atomfegyverek kifejlesztését szorgalmazná. Ugyanakkor Washingtonban többé-kevésbé elismerték, hogy az elöregedett arzenált biztonságosabbá és hosszabb életűvé szeretnék tenni. Ez némi aggodalmat váltott ki a megfigyelők körében.

Sokan attól félnek, hogy újjáéledhet a hidegháború idején vívott technológiai versenyfutás az atomhatalmak között.

Bár erről egyelőre szó sincs – állítólag most mindössze 9 millió dollárt kaptak a tudósok Washingtonban, s ebből aligha lehet komoly méretű projekteket végrehajtani –, sokan figyelmeztetnek a nukleáris fegyverkezés veszélyeire. A szakértők nem is elsősorban egy háborútól tartanak, hanem attól, hogy az atomfegyverek tesztelése óriási károkat okozhat a természeti környezetben.

Mi döntötte el a háborút? Amikor az USA megnyerte a hidegháborút, tulajdonképpen könnyű, kisebb és erősebb atomfegyvereket fejlesztett ki, mint amilyenek versenytársai rendelkezésére álltak. A többi atomhatalom évekkel hátrébb járt, és inkább nehézkes, robusztus rendszereket hozott létre. A döntő csapást a Szovjetunióra azonban nem az atomfegyverek mérték – ennek köszönhető, hogy a világ épségben maradt –, hanem a gazdasági válság és az amerikai csillagháborús program katonai fölénye kényszerítette Moszkvát pozícióinak feladására például Kelet-Európában.

A biztonság a legfőbb szempont

Washingtonban mindenesetre most amiatt aggódnak a The New York Times beszámolója szerint, hogy az arzenál biztonsága és megbízhatósága nem tartható fenn hosszú távon anélkül, hogy fel ne újítanák a meglévő atomfegyvereket. Éppen ezért rendelték meg a három nukleáris kutatóintézettől, Los Alamostól, Sandiától és a Livermore-tól az újabb terveket.

Egyelőre bagatellnek tűnik a kilencmillió dolláros megbízás, viszont később (5-10 év múlva) már alighanem szóba kerülhet a prototípusok legyártása is, ami nagyobb összegeket mozgathatna meg. Elsősorban újgenerációs robbanófejek előállítását várják Washingtonban a tudósoktól – írja a Spiegel Online.

Érdekes módon azáltal, hogy az USA az atomfegyverek terén óriási előnyre tett szert, a mostani megrendelések nem elsősorban a méretcsökkentésre és a hatóerő növelésére vonatkoznak, hanem a megbízhatóság fokozására és az élettartam meghosszabbítására. Az amerikai atomfegyvereket, pontosabban a tízezer robbanófejet eredetileg 15 éves élettartamra tervezték. Az arzenál „átlagéletkora” immár elérte a 20 évet.

Az oroszok átképzésekre járnak

Mindeközben a BBC arról számol be, hogy a volt Szovjetunió területéről számos tudós érkezett Nagy-Britanniába azért, hogy átképezze magát. Az egykor a szovjet katonai-ipari komplexumban foglalkoztatott szakértők tömegesen vesztették el állásukat a negyvenes években létrehozott „zárt városok” (valójában sokezres lakosságú fegyverkutató bázisok) gazdasági hanyatlásakor. A BBC szerint mintegy 30 ezer mérnökről és tudósról van szó, ami biztonsági szempontból is roppant kockázatos, hiszen csúcstechnológiát jelentő fegyverekkel dolgoztak korábban.

Számos atomtudós most üzleti és üzleti kommunikációs, kulturális képzésen vesz részt a leicesteri De Montfort Egyetemen. Nemzetközi program keretében képzik át a specialistákat arra, hogy az üzleti életben is megállják helyüket, s ne az atomfegyverek illegális terjesztésével foglalkozzanak. (Hogy ez mennyire sikeres, nehezen lehet megállapítani, az azonban biztos, hogy a hidegháború befejeződése óta több ország is atombombát próbált ki, s az új atomhatalmak közé került például India és Pakisztán is.)

A G8, a legfejlettebb ipari országokat tömörítő szervezet 2002-ben indított programot a tudósok átképzésére. A brit kormány például négymillió fontot költ az Oroszországgal közösen végrehajtott programra. A mostani angliai kurzusokon tíz egykori zárt városból érkeztek oroszok, de jöttek Kazahsztánból, Ukrajnából, Üzbegisztánból is specialisták, hogy üzleti angolt tanuljanak és például a szerződéskötések gyakorlatát is megismerjék.