Demján Sándor minapi bejelentése afféle trendfordulóként is értékelhető. A legsikeresebb magyar építési vállalkozó az etyeki Hollywood projekt beindítása és a tököli Airport-tervek bejelentése után még a korábbinál is meglepőbb bejelentést tett: Varsóba, Bukarestbe, Zágrábba, Kijevbe és Prágába „exportálná” a fővárosi Millenniumi Városközpontot. Az irány annyiban meglepő, hogy korábban a TriGránit is Szófiában indított városközpont fejlesztéseket. Az új tervek most mintha azt mutatnák, hogy a magyar tőke félfordulattal elmozdult a balkáni iránytól.
Balkáni évek
Az elmúlt félévtized ugyanis a balkáni terjeszkedés jegyében telt. Nem csoda, hiszen kifejezetten magas kockázatú térségről van szó. Igaz, ez ebben az esetben növelte a magyar cégek hozzáférési esélyeit, a multik ugyanis, éppen a kockázat miatt számos rést nyitva hagytak. Ezek a tőkekiviteli rések azonban az ügyek természeténél fogva csak a legtőkeerősebb honi vállalatoknak, mondhatni a regionális multi szerepkörében tetszelgő magyar cégeknek kínáltak elérhető lehetőségeket. Így ennek a felvonásnak a főbb szerepeit a Horvátországban terjeszkedő Mol, a Macedóniában sikeres Matáv és a Bulgáriát meghódító OTP osztotta ki egymás között.
Egy fontos mellékszál
A balkáni főcsapás persze, hosszú ideig elterelte a figyelmet arról a mellékszálról, hogy a Mol és az OTP Szlovákiában is fontos és hídfőállásokat épített ki. Nos, úgy tűnik, a hazai céges második vonal expanziója már eleve ebbe a biztonságosabb, s hát lássuk be, a hazai kapitalizmus történeti hagyományaiban is jobban gyökerező irányba hajlik. A Világgazdaság információi szerint a hazánkból Csehországba irányuló tőkekihelyezés a tavalyi első negyedévében megközelítette a 8 millió dollárt. Ebben az időszakban összesen 24 részvénytársaságot és 274 korlátolt felelősségű társaságot alapítottak a magyar befektetők. De az elmúlt években Lengyelországban megtelepedett magyar működő tőke értéke is elérte a 150 millió dollárt. Ami egyelőre nem igazán sok, mégis fontos csapásirányt jelez.
Erdély újabb aranykora?
Érdekes módon a térségen belül a magyar vállalatok számára egyre inkább a korábban kissé elhanyagolt Románia az elsődleges célterület. A napilap adatai szerint tavaly november végéig 610 új magyar érdekeltségű céget jegyeztek be a hatóságok, s ezzel Magyarország, 4948 céggel, a hetedik legnagyobb befektetővé vált a szomszédos országban. A bejegyzett törzstőke alapján pedig, amely tavaly elérte a 345,08 millió dollárt, a 12. helyet foglalja el. A befektetések vonzására érzékeny román kormány számos ösztönzőt kínál a külföldi befektetőknek. A beruházók többek között vámmentességet élveznek az importból származó technológiai berendezések, gépek, szoftverek esetén, valamint a beruházás költségeinek 20 százalékát levonhatják az adóból.
Élen a nagykereskedelem
A vállalkozói kedv leginkább az elmúlt két évben ugrott meg. A szektoronkénti megoszlásban a cégek számának aránya szerint 30 százalékot tesz ki a nagykereskedelemmel, 24 százalékot az iparral, 16 százalékot a kiskereskedelemmel foglalkozók aránya. A tőkeapport alapján viszont a kiskereskedelem vezet 45 százalékos részesedéssel, ezt követi a banki beruházás 28 százalékkal. A magyar nagyvállalatok közül a Mol Rt. áll a mezőny élén mintegy 174 millió dollár befektetéssel. A Shell-kutak felvásárlásával a romániai üzemanyagpiac második szereplőjévé lépett elő. A Molt követi az OTP Bank Rt. több mint 60 millió dolláros, a Zalakerámia Rt. és a Richter Gedeon Rt. mintegy 20-20 millió dolláros tőkével.
Vonzó perspektíva a regionalizmus
A történelmi hagyományok mellett a környező országok piaca a relatív könnyen leküzdhető nyelvi akadályok miatt is vonzó a magyar befektetőknek. Talán ép ezért lett elsődleges célterület Románia, ahol a legtöbben beszélik nyelvnket. Emellett a régióban gondolkodás tendenciáját erősíti az is, hogy a 2007–2013-as brüsszeli költségvetés előnyben részesíti a határokon átnyúló kapcsolatok erősítését. Így nagyobb összegeket lehet majd lehívni a határ menti együttműködésekre, ami a magyar-magyar kapcsolatok ápolásának lehetőségével együtt már kifejezetten vonzó perspektíva.
