Sokszor idegeskedéssel teli, hosszú hónapokba kerül beszerezni egy építkezéshez a megfelelő engedélyeket. Pedig egy hatályos rendelet szerint, ha a hivatalok hibája miatt késik az ügyintézés, az illetékre befizetett összeg nyolc napon belül visszajár a vállalkozónak. Becslések szerint ennek ellenére csak Budapesten évente több millióra tehető az építési hatóságoknak befizetett, s bennragadt eljárási illetékek összege.
Az illeték-visszafizetés mértéke a törvényes határidő lejártát követő naptól kezdve az illeték ötven százaléka, ha pedig meghaladja a határidő kétszeresét, a teljes összeg visszajár. A hatékonyabb munkavégzés ösztönzésére a jogszabály alkotói ösztönző elemet rejtettek el az engedélykiadás rendszerébe: míg a befizetett illeték a központi költségvetésbe áramlik, addig az engedélyezési eljárás késése miatt keletkező költségek fele-fele arányban terhelik az engedély kiadását felügyelő hatóságot és a központi költségvetést. De mert egy építkezésnél (lakásonként) „csak” 10 ezer forint az illeték összege, a jó szándék ellenére a visszatérítési kötelezettségnek nincs visszatartó ereje.
|
Az építési illeték egy építkezés költségeinek csupán töredékét teszi ki, s az engedélyeztetés „önjáróan” működik. Elméletileg könnyen, gyorsan adják ki az engedélyeket, mivel mindent a helyi önkormányzat intéz. De míg egy „egyszerű” építkezéshez hét különböző szakhatósági véleményt kell beszerezni, ha földünk némi Attila-korabeli régészeti emléket is rejt, legrosszabb esetben már 27 hatósági engedély beszerzése válik szükségessé. Ez akár hónapokat is igénybe vesz. S addig nem indulhat az építkezés.
A hatósági alapengedélyeket az ÁNTSZ, a tűzoltóság, a közlekedési hatóság, a területileg illetékes főépítész, a környezetvédelmi felügyelet, a polgári-védelem, a rendőrség engedélye képezi. A megszerzett szakhatósági engedélyekhez kell csatolni öt közmű engedélyét is. Az ehhez rendelkezésre álló engedélyezési folyamat határideje elvileg a benyújtást követő 60 nap, a törvény szerint. A folyamat önműködő, az önkormányzatnak magának kell kezdeményeznie a szakhatóságoknál, ugyanakkor rendszerint a beruházó tervezője szintén végigjárja a hivatalokat, és kikéri az elvi engedélyeket.
A folyamatot a hazai engedélyezési eljárásokat jól ismerők szerint fel lehet gyorsítani. Bár a mechanizmus pontos leírására egyetlen általunk megkérdezett építési vállalkozó sem volt hajlandó. Annyit árultak el, hogy a folyamat felgyorsítása egyben a költségek növekedését is jelenti.
Fizess újra!
A gondok leginkább akkor jelentkezhetnek, ha magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (például egy zöld) megtámadja a véglegesnek remélt határozatot. Gyakran csak az irigység motiválja a feljelentőket, illetve némi haszonszerzés reménye. Az építtetők beszámolói szerint igen finom módon szokták tudomásukra hozni, hogy meghatározott pénzösszeg fejében elállnának jogorvoslati szándékaiktól.
A szabálytalanul vagy engedély nélkül építkezők többsége azért megpróbálkozik saját érdekeinek érvényesítésével a hivatalos fórumokon is. Korrupcióval a legtöbben a hatósági ellenőrzésekkor próbálkoznak, bár a leterheltség miatt – és az építők „szerencséjére” – gyakran amúgy is felületesen történik a szemle. A helyszíni szemlét végző ellenőr ilyenkor egy-két dolgot nem vesz észre. Ez néhány tízezer forintból megoldható – állítják építtetők. A nagyobb beruházásoknál, ahol szinte mindig azt szeretnék, ha az önkormányzat a lehetségesnél nagyobb beépíthetőségre adjon engedélyt – nagyobb épületet, több lakást, kevesebb parkolóhelyet – a tét nyilvánvalóan emelkedik.
Bontani kell
A szakemberek szerint a túlépítések, szabályellenes kivitelezések ellen igen hatékony fegyver lenne a hatósági bontás, az azonban jelenleg engedély nélküli sufni, garázs bontásán kívül a gyakorlatban nem jellemző. Ugyanis a bontási határozat, mint minden hatósági döntés, megfellebbezhető. Húszezer forintos illetékbélyegekkel akár hat-nyolc évig elodázható a határozat jogerőre emelkedése.
A hatósági bontás pénzügyi alapját ugyan az építési bírság fedezhetné, de ennek mindössze fele-harmada csorog vissza a hatósághoz. Az emlékezetes gellérthegyi teraszbontás estében is csak annak köszönhetően tűnt el az építmény, hogy a kulturális tárca külön pénzt igényelt a bontási munkálatokra. Sok estben az önkormányzat inkább kiadja a fennmaradási engedélyt, ha az építmény megfelel a műszaki előírásoknak, az építtető pedig vállalja a bírságot. A mai rendszer gyökeres, s az építési káoszból kivezető megváltozása viszont nem érdeke az önkormányzatoknak, mert a hatalomgyakorlás igen fontos eszköze az építési engedélyek kiadása vagy megtagadása.
