Takács Albert, az állampolgári jogok helyettes országgyűlési biztosa az inkasszóról tartott csütörtökön egyeztetést az Igazságügyi Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel és a legjelentősebb hazai kereskedelmi bankok képviselőivel.
A Magyar Bankszövetség részéről Auer Katalin vezető jogtanácsos elmondta: az inkasszó jogi szabályozása a 2000 előtti jogi háttérhez képest javult. A bankszövetség nem gondolja úgy, hogy alapvető alkotmányos gondok lehetnek az inkasszó alkalmazása terén. Elismerte azonban, hogy a bankok és az ügyfelek mint partnerek között bizalmi viszonynak kell fennállnia, így az inkasszó mint jogintézmény problémákat okozhat a gyakorlatban.
A vezető jogtanácsos szerint hosszabb távra kell a szabályozást megoldani, és azt úgy kell összeállítani, hogy a bankokra „nem lenne szerencsés hatósági feladatokat róni.”
Korba Szabolcs, az OTP Bank Rt. vezető jogtanácsosa szerint az uniós joggyakorlatban érvényesül a kétlépcsős tartozásbehajtás, végrehajtás, amely megoldást jelenthetne Magyarországon is.
Az állampolgári jogok helyettes országgyűlési biztosa elmondta, hogy nem kérdőjelezi meg az inkasszó létjogosultságát, az azonnali beszedési megbízás mostani gyakorlata azonban szerinte a jogorvoslattal, a jogbiztonság követelményével összefüggő visszáság veszélyét hordozza magában, ezért kívánatos a jogi háttér mielőbbi módosítása.
Korábban a helyettes ombudsman arra az álláspontra helyezkedett: alkotmányos visszásságot okozhat egyebek között az, hogy a pénzintézetek nem értesítik előzetesen az adósokat a tartozás beszedéséről, az adósoknak nincs érdemi jogorvoslati lehetőségük, az azonnali beszedési megbízás pedig olyan pénzösszeget is érinthet számlájukon, amely a törvény erejénél fogva mentes kell hogy legyen a végrehajtás alól.
