Internetre kerülnének az ügynöklisták és jelentések, és újra átvizsgálnák a tartósan titkosított iratokat. Az Országgyűlés elnökéhez tegnap benyújtott képviselői önálló indítványt az MSZP elnöke, a szocialista frakció vezetője és helyettesei készítették.
A javaslatot már tavaszi ülésszak első ülésnapján tárgyalhat, a leggyorsabb menetrend szerint pedig március közepére szavazhat is az Országgyűlés.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szöveget azzal a kommentárral vette át tegnap Burány Sándortól, hogy reményei szerint a törvény lezárja az elmúlt tizenöt év elmaradásait, egyszer és mindenkorra pontot tesz a múltra. Reméli azt is, hogy a törvény meghozatala kisebb feszültséget fog kelteni, mint amennyi feszültséget önmagában rendezni tud.
Újdonságok
Felülvizsgálat
A szakértőket több kritika érte amiatt, hogy túlságosan figyelembe veszik a szolgálatok szempontjait. Elsősorban az állambiztonsági szerveknél dolgozókra vonatkozó iratok maradtak a szolgálatoknál. A módosítás szerint egy új testület jön létre, két tagját a kormány, egy-egy tagját pedig a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat elnöke jelöli. Ismét átrostálják a szolgálatoknál lévő papírokat, szűkebb lehetőséget adva azok visszatartására, és felülvizsgálják a levéltárban lévő minősített iratokat is. (A Fidesz erre a feladatra az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát javasolta.) Az új testület a bírósághoz fordulhat, ha úgy véli, hogy a szolgálatok valamilyen iratot indokolatlanul tartanak vissza.
Figyelembe vették az SZDSZ kéréseit is, így a levéltárnál őrzött teljes anyag – leszámítva az államtitkot és a magánéletre vonatkozó adatokat – hosszabb távon az internetre is felkerül. A levéltár honlapján fokozatosan teszik közzé az iratokat. Az első ütemben az állambiztonsági szervekkel együttműködők, illetve az alkalmazásában állók azonosításához szükséges információkat lehet majd megtalálni.
A törvényjavaslat szövege konkrétan nem tér ki arra, hogy a jelentések is nyilvánosságra kerülnek-e. Burány Sándor elmondása szerint azért nem tértek ki külön a jelentésekre, mert a törvény alapján egyértelmű, hogy azokat is nyilvánosságra hozzák.
Nyitva maradt kérdés az alkotmánymódosításról
Az új törvénymódosítási tervezetet Burány Sándor megküldte a szabad demokratáknak és a korábban aggályait hangoztató Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak. A két ellenzéki párt képviselői futárpostával kapják majd meg az indítványt.
Ez a törvénymódosítás ugyanakkor nem zárta le a vitát a két kormánypárt között arról, hogy vajon az új szabályok nem igénylik-e az alkotmány módosítását is.
A most elkészült törvényszöveg alapján ugyanis nemcsak – mint eddig – a közszereplők, hanem a magánemberek múltja is megismerhető lesz. Ehhez viszont gyakori jogértelmezés szerint jelenleg nincs meg az alkotmányos felhatalmazás. Az MSZP és Gyurcsány Ferenc szerint hozzá kell nyúlni az alaptörvényhez, az SZDSZ szerint nem.
Erről szerdán vagy csütörtökön egyeztetnek ismét a két koalíciós párt képviselői.
