Meglehetősen gyászos képet fest a belső piaci jogszabályok tagállami átvételét vizsgáló eredménytábla, amelyet múlt héten tett közzé az Európai Bizottság. Az úgynevezett transzpozíciós hiány – vagyis azoknak a belső piaci irányelveknek a százalékos aránya, amelyek teljes átvételéről még nem értesítették hivatalosan az uniós tagországok a Bizottságot –jelentős mértékben romlott tavaly óta, és elérte a 3,6 százalékot. Mindez különösen azért rossz hír, mert az Európai Tanács a múltban visszatérően 1,5 százalékos átvételi célt határozott meg a tagállamoknak, amelyeknek normális esetben valamennyi uniós szinten elfogadott jogszabályt időre át kellene ültetniük a jogrendszerükbe.
Az Európai Bizottság összesen 1428 hivatalos értesítést kér számon a tagországoktól. Különösen csalódást keltő a 15 régi tagállam teljesítménye, hiszen a belső piaci direktívák 2,9 százalékának átvételével adósak. Az új tagállamokat is beleszámítva még rosszabb, 3,6 százalékos a mérleg, ám ez még mindig jobb, mint a májusi bővítéskor mért 7,1 százalékos hibaszázalék. Az összes belső piaci irányelv egynegyedét (27 százalékát, vagyis 427 direktívát) nem vettek még át teljesen legalább egy uniós tagországban. „A tagállamok hiányossága nem csak jogi kötelezettségvállalásaik megszegése, de a gazdasági szereplőket és a polgárokat is megfosztja jogaik gyakorlásától és aláássa a belső piac mindennapos működését” – bírálja a tagállamokat az Európai Bizottság.
A 25 tagország közül mindössze kettő – Litvánia és Spanyolország – teljesítette a másfél százalékos transzpozíciós deficitcélt, amelytől 2-2 százalékos hiánnyal Hollandia, Magyarország és Svédország sincs messze. „Magyarország látványos előrehaladást ért el az átvételi hiány csökkentésében és most a negyedik helyen van” – olvasható a bizottsági dokumentumban. (Az egyenlő százalékponttal rendelkező országok között az került előre a listán, ahol számszerűleg kisebb az adósság. Ez a harmadik hollandoknál 31, a magyaroknál 32 direktíva, amelyek átvételéről hazánk még nem értesítette hivatalosan Brüsszelt.). Az említett országokon kívül a felsőházba tartozik még Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, Németország, Nagy-Britannia és Lengyelország (utóbbi 2,9 százalékos hibaszázalékkal).
A 25-ös lista legvégén Csehország kullog, amely még több mint 150 belső piaci irányelv átvételével adós. A csehek hibaszázaléka 9,6. Az utolsó helyeket egyébként szinte kivétel nélkül új tagok foglalják el: a lettek utolsó előttiek (7%), a szlovákok 23-ok (6,3%), Málta a 22-ik (6%). A legrosszabbul teljesítő régi tagállam Görögország 5,1-es hibaszázalékkal. A jelentés rámutat, hogy Belgium, Luxemburg, Olaszország és Görögország sok év óta a legrosszabb teljesítményt produkálta a belső piaci irányelvek átvételében. A 2003-2006-os belső piaci stratégia a tagállamok ellen indított szabálysértési eljárások 50 százalékkal történő csökkentését irányozta elő 2006-ig. Franciaország, Belgium, Spanyolország, Ausztria, Írország, Hollandia, Portugália és Finnország valamennyien közeledtek a cél felé, ám az amúgy is utolsó Olaszország teljesítménye még tovább romlott. Az olaszok ellen összesen 149 szabálysértési eljárás van folyamatban, Franciaország ellen 116, Spanyolországgal szemben 103, Németországgal szemben pedig 99. A régi tagállamok közül (az újakról a bővítés óta eltelt rövid idő miatt még nincs statisztika) Dánia ellen indította a legkevesebb (25) szabálysértési eljárást a Bizottság.
