Az Igazságügyi Minisztérium honlapja szerint, a kormány által elfogadott koncepció alapján az új társasági és cég törvényt előkészítő kodifikációs bizottság a normaszövegek tervezeteit még ez év első felében elkészíti, és kiterjedt szakmai-társadalmi vita után 2005 őszén terjeszti a kormány elé.
Sárközy Tamás egyetemi tanár, a kodifikációs bizottság elnöke korábban elmondta: a még 1988-ban megalkotott és 1997-ben megújult társasági és a cégeljárásról szóló törvények megújítását elsősorban az EU Bizottság által 2003 májusában összeállított, „A társasági jog modernizációja és a vállalatirányítás erősítése – Cselekvési Terv” megjelenése indokolja.
Ennek fő célkitűzései: a részvényesi jogosultságok és a hitelezők védelmének megerősítése, a vállalatok mobilitásának növelése, és szigorúbb szabályok érvényesítése, különösen a közzététel terén a tőzsdén jegyzett társaságokkal szemben. A kis- és középvállalkozásokra viszont rugalmasabb, megengedőbb szabályozás kialakítását, továbbá a társasági formákkal való visszaéléssel szemben garanciális szabályok alkotását tűzi ki célul az EU.
Magyarországon a gyorsabb cégalapítást lehetővé teszi az elektronikus cégbírósági ügyintézés, ami 2005. szeptemberétől a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok cégirataira nézve már megteremtette az internet útján történő lekérdezéshez szükséges jogi szabályozást. E két társasági formára nézve akkortól lehetővé válik a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek elektronikus úton történő benyújtása is.
A tervezet szerint jelentősen csökkenhet a cégalapítási tőke nagysága is, ami elsősorban a kis- és középvállalkozások számára okozott nehézséget, különösen a kft-k 3 millió forintos minimum tőkéjének előteremtésekor.
A liberalizálás mellett bizonyos szigorítások is várhatók,például az úgynevezett nyilvános, tőzsdei részvénytársaságok vezetési körülményeiben, nyilvánosságának fokozásában – mondta Sárközy Tamás. A kisbefektetők tömegeinek érdekét szolgálja az ilyen cégek felelős vállalatvezetésének megerősítése.
Hasonlóan szigorodhatnak a közpénzből működő társaságokra vonatkozó rendelkezések is. Többletkövetelményeket tartalmazhat majd a törvény az ilyen társaságok felügyelő bizottsági tagjait, vezetőit, könyvvizsgálóit illetően – tette hozzá a szakember.
A tervek szerint lényegesen változik a cégbíróságok funkciója, mivel a rendszerváltást követő cégalapítási láz véget ért,így a cégbírósági munka hangsúlya áttevődhet a cégbejegyzésről, törlésről a cégek ellenőrzésére, törvényességi felügyeletére, mi több, a gazdasági perek is átkerülhetnek a cégbíróságokra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
