Végleges adatok szerint 2004-ben átlagosan 6,8 százalékkal emelkedtek az árak. Az infláció nagyrészt az év eleji adómódosítások miatt ugrott meg. Figyelembe véve az év végi tendenciákat, jövőre a dezinfláció tovább folytatódhat. 2005-ben 4,8 százalékos inflációt prognosztizált az Ecostat. Továbbra is kockázatot jelent ugyanakkor a világpiaci olaj árának alakulása. Legfontosabb kérdés, hogy Kínában folytatódik-e az előző évre jellemző magas import-dinamika.
2004-ben hazánkban a háztartások fogyasztási kiadásai lassuló ütemben nőttek, míg az export és a feldolgozóipari beruházások kiugróan bővültek. 2005-ben a struktúra várakozásaink szerint nem változik, a kivitel és a beruházások kisebb mérséklődése azonban alacsonyabb növekedési indexet eredményezhet. 2005-ben 3,8 százalékkal bővülhet a GDP.
Nem sikerült az év eleji terveknek megfelelő mértékben csökkenteni az államháztartási hiányt. A PM szeptemberben módosított prognózisa ugyan pontosnak bizonyult a pénzforgalmi szemléletben számolt mutatóra, de az eredményszemléletű deficit – az év végi “halasztások” miatt – várhatóan így is magasabb lesz. 2005-ben kicsi a mozgástér az egyensúly javítására. Az ESA95 szerinti hiány GDP arányosan 5 százalékra csökkenhet az év végére.
2004-ben a külső egyensúly mutatói jelentősen romlottak az előző évhez képest. A passzívum lényeges elemei az államháztartás növekvő finanszírozási igénye, a magánszektor forrás-szükséglete, valamint az áru- és szolgáltatás külkereskedelem romló egyenlege. Az áruforgalom külső egyensúlyát gazdaságpolitikai eszközökkel nehéz helyreállítani.
Magas az import-szükséglet, így a növekvő export növekvő importot is indukál. A hiány szintentartása lehet reális cél. A magánszektor forrásbevonása növekedési szempontból egészséges folyamat, hiszen ezáltal a termelékenység is javul. Szükséges ugyanakkor, hogy az államháztartás hiánya tovább csökkenjen, mert a háztartások megtakarítási hajlandóságában rövid távon lényeges javulás nem várható. 2005-ben a folyó mérleg hiánya ismét 7 milliárd euró körül alakulhat. A külső finanszírozási igényt az EU-s tőketranszferek csökkenthetik némileg 7 milliárd euró alá.
Január végére 9 százalékra csökkent a 2004 januárjában még 12,5 százalékos alapkamat. A forint viszonylagos stabilitása, valamint az infláció csökkenése indokolttá tette az év közi folyamatos kamatcsökkentést. 2005-ben az államháztartási hiány csökkenése mellett további lazítás várható. Év végére 8 százalékra süllyedhet a kamat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
