Mit ér a bér?

A statisztikák szerint folytatódott a sajnálatos tendencia: a múlt év első tíz hónapja után novemberben tovább csökkent a magyar lakosság nettó átlagkeresete. A bruttó béremelések csak a versenyszférában tudtak lépést tartani az inflációval, a költségvetési területen jóval alatta maradtak. Az unió „törzstagjai” és Magyarország közötti bérszakadék tehát tovább mélyült, miközben összességében csökkent a foglalkoztatottság is.

Béren felül A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem, mely a kereseten felüli pénzbeni és természetbeni juttatásokat is tartalmazza, 150 600 forint volt 2004 első 11 havában, 8,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ha tehát minden extra juttatást figyelembe veszünk, akkor már valamivel kedvezőbb a helyzet: a fogyasztói árak 6,9 százalékos drágulásához képest a reálpozíciók némi javulását mutatják.

143 500 a bruttó átlagbér

A foglalkoztatottak száma 2004 első 11 hónapjában a versenyszférában egyébként 1,5 százalékkal emelkedett, de a költségvetés valamennyi meghatározó területén csökkent, így összességében 1,2 százalékos visszaesés következett be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közölt novemberi adatai egyébként érdekes helyzetet mutatnak: a költségvetési intézményekben ugyanis papíron jobban fizetnek, a versenyszférában viszont átlagosan csaknem havi 25 ezer forinttal rosszabbul.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január–novemberben 143 500 forint volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 136 600 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 160 200 forintot kerestek. Ami a nettó átlagkereseteket illeti: országos szinten 92 500 forint volt az előző év első tizenegy hónapjában, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 69 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 119 400 forint volt. Hiába emelkedtek tehát a bruttó keresetek átlagosan 7,3 százalékkal (ezen belül a versenyszférában 9,3 százalékkal, a

költségvetési területen 3,9 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest, a 6,9 százalékos inflációhoz mérten ez a nettó keresetek 0,5 százalékos csökkenését jelenti.

Az ágazati összehasonlításból kiderül, hogy azok kerestek a legjobban, akik pénzügyi területen dolgoztak (308 200 forint), a második helyen a vegyipar (194 400 forint) áll, majd a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (189 500 forint), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező és társadalombiztosítás (180 800 forint). A legalacsonyabb átlagkeresetűek ezzel szemben a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban és a máshova nem sorolt feldolgozóiparban dolgozók voltak, átlagkeresetük alig haladta meg a hazai átlag felét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak a nemzetgazdasági átlag 60–70 százalékának vihették haza.

Ami kimaradt A statisztikai adatokban persze egy jelentékeny pénztömeg nem jelenik meg – mivel a szürke- vagy feketegazdaság hazai szerepe ma is komoly. A szürkegazdaságból származó forgalmat a KSH munkatársa a GDP 10 százalékára, azaz mintegy 3 ezer milliárd forintra becsülte lapunk kérdésre. Ez olyan pénz, aminek csak az egyik oldala fekete. Ez általában a jövedelmi oldalt jelenti, miközben ezzel a jövedelemmel szemben legális vásárlás áll, vagyis az így megszerzett jövedelmet számlaképes boltban költik el. Nagyobb, óvatos becslések szerint is a GDP 5-15 százalékára becsült pénzmennyiség egyáltalán nem jelenik meg a statisztikákban. Ez a feketepiacon fogyasztók és jövedelmüket ugyanott megszerzők pénze.

Mélyülő szakadék

A nettó keresetek kismértékű, ám az elmúlt hónapokban folyamatos lemorzsolódása nem az uniós bérekhez való felzárkózás irányába mutat. Számos tanulmány jelent meg a közelmúltban arról, hogy egyharmada vagy egyötöde a magyar átlagbér a régi 15 EU-tagország átlagos bérszínvonalának, akárhogy is számoljuk, van hová felzárkóznunk. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) évről évre elkészíti úgynevezett civil országjelentését, amelyben egyebek között az európai uniós bérfelzárkóztatási program szükségességével foglalkozik.

A felzárkózás érdekében ugyanis Wittich Tamás, az érdekképviseleti szerv elnökének korábbi nyilatkozata szerint tudatos eszközök alkalmazásával meg kell “fejelni” a természetes bérnövekedést, és nem arra kell törekedni, hogy a magyar gazdaság versenyképessége a bérek visszafogásával javuljon. A szakember szerint a versenyképességet nem az alacsony bérekkel kell megszerezni és megtartani, hanem a tőkevonzó képesség erőssé tételével.