A héten a Matáv bejelentette, hogy megnyerte a montenegrói telekommunikációs cég, a Telekom Crne Gore 51 százalékának privatizációjára kiírt tendert, és kizárólagos tárgyalásokat kezdett a montenegrói privatizációs szervezettel. A tárgyalások minden bizonnyal sikeres elzárása után 114 millió eurót fog fizetni a részvények 51,12 százalékáért, míg a kisrészvényeseknek, akik a részvények 48,88 százalékát birtokolják, részvényenként 2,2 eurót ajánl. A Telekom Crne Gore egészének megszerzése így 165 millió eurójába fog kerülni a Matávnak.
Kis piac, jó áron
Eddig tart a száraz hír, amire a piac látványosan nem reagált. Ennek kettős oka van. Az egyik oldalról a 400 ezer lakosú Montenegró
mindössze akkora piac, mint mondjuk Angyalföld és Újpest együtt, tehát viszonylag kis méretű akvizícióról beszélhetünk. Másrészt egyes elemzők megbízható információk híján is kijelentették, hogy sokat fizet a Matáv. A félreértékelést az okozta, hogy csak a vezetékes szegmensről álltak rendelkezésre adatok, annak az EBITDA-jával (értékvesztés, értékcsökkenés, kamatfizetés és adó előtti eredmény) számoltak az elemzők, ezért természetesen jelentősen alulbecsülték a társaság jövedelemtermelő képességét.
A Matáv körülbelül az EBITDA ötszörösét fizette ki a TCG-ért, ami egyáltalán nem sok, különösen annak tükrében, hogy már most számos ponton látszik lehetőség átszervezésre. Sokat mondó adat például, hogy az egy alkalmazottra jutó vonalszám csupán 160, pedig ennek a számnak legalább a kétszerese az elfogadott. Azt egyelőre még korai lenne megbecsülni, hogy mekkora tartalékok vannak a TCG-ben, de lehet, hogy a piac számára nem is a fundamentumok fognak számítani.
A TCG akvizíciónak pozitív velejárója, hogy egyfajta üzenetet közvetít a részvényeseknek. A mintegy egy éve meghirdetett akvizíciós és osztalékpolitika óta ugyanis a Matávnak ez az első nyélbeütött akvizíciója. Márpedig általános vélekedés szerint a Matáv számára a növekedés egyetlen forrása a nemzetközi terjeszkedés. A hazai piacon a vezetékes bevétel csökken, a mobilpiac telítődött, és nagy a verseny. Ez csökkenti a profitabilitást, az internet pedig nem képes a növekedés motorjává válni. A TCG akvizíció viszont jelzi, hogy a Matáv valóban képes a régióban terjeszkedni, és ez bizalommal töltheti el a befektetőket.
|
A negatív oldala az TCG akvizíciónak az osztalékra gyakorolt hatása. A Matáv egyéves osztalékpolitikája ugyanis az osztalékot a tőkeszerkezet optimalizálásának veti alá. A vállalat meghatározta optimális tőkeszerkezetét. Az eladósodottsági mutatót (adósság/saját tőke+adósság+kisebbségi részesedés) 30-40 százalék között kívánják tartani. Ha a Matáv nem talál akvizíciós lehetőséget, akkor csökken az eladósodottság, és több osztalékot tud kifizetni, míg akvizíció esetén nő az eladósodottság, és kevesebb jut osztalékra is.
A Matáv dönthet az osztalékpolitika fenntartásáról, ebben az esetben kevesebb osztalékot tud kifizetni. Ezt a piac meglehetősen rosszul fogadná, hiszen sokan amolyan kötvényárazást használnak a Matáv értékének megállapítására, azaz a várható osztalékok során diszkontálják. Ha viszont a Matáv az osztalék szinten tartásáról (tavaly 70 forintot fizetett) dönt, akkor valószínűleg fel kell adnia a meghirdetett politikát, és az eladósodottság egy-két negyedév erejéig kicsúszna a sávból. Ez az osztalékpolitika hitelességét ásná alá. Talán az első a jobb választás, de a közgyűlésig kell várni, hogy kiderüljön, mi lesz a cég megoldása a problémára.
