Ítéletében a Microsoftnak azt a keresetét utasította el a luxemburgi székhelyű taláros testület, amelyben a felperes kérte, függesszék fel vele szemben az Európai Bizottság tavaly március 24-i döntésének végrehajtását. E határozatban az EU „kormánya” Bill Gates vállalatát a tisztességes piaci verseny érdekére hivatkozva fontos engedmények megtételére utasította. Az amerikai mamutcég egy másik beadványában a bizottsági döntés egészének megsemmisítését kezdeményezte, beleértve azt a közel félmilliárd (497 millió) eurós rekordösszegű pénzbírságot is, amelyet piaci erőfölényével való visszaélés címén szabott ki rá az Európai Unió versenyhatósága.
Bill Gates. Nem adja fel.
Szigorú bírák
A Brüsszel által forrón üdvözölt december végi bírósági döntésnek semmi köze nem volt a pénzbüntetéshez, amelyet a redmondi szoftveróriás egyébként még tavaly június végén az utolsó centig befizetett az Európai Bizottság számlájára. A bíróságot nem hatották meg az amerikai cég azon érvei, amelyek szerint a bizottság által előírt intézkedések „súlyos és helyrehozhatatlan károkat” okoznának a vállalatnak. A verdikt kimondásával a Microsoftnak, miközben fellebbezhet, azonnal végre kell hajtania a brüsszeli bizottság rendelkezéseit, amire a cég egyébként fel is készült.
Az egyik döntés értelmében a Microsoftnak a Windows operációs rendszert a hang- és videóanyagok lejátszására alkalmas Media Player alkalmazása nélkül is piacra kell dobnia. Az amerikai óriásvállalat arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy már februárban kapható lesz a boltokban a Windows „európai”, Media Player nélküli változata. Brüsszel azzal vádolta a szoftvercéget, hogy az operációs rendszerek piacán élvezett majdnem teljes erőfölényét kihasználva az árukapcsolás klasszikus módszerével – jelen esetben a Media Player révén – megpróbálja magát „ráerőltetni” más piacokra is. A felhasználók jelentős része ugyanis aligha fog más szoftvert vásárolni (vagy akár ingyen letölteni), ha már eleve van egy a gépen. Emlékezetes, hogy hasonló módon szorította ki a cég a múltban a Netscape böngészőt a piacról, mikor az Internet Explorer programot a Windows operációs rendszer ingyenes részévé tette. Néhány szakértő ellenben úgy véli: furcsa, hogy az Európai Bizottság a fogyasztók érdekeire hivatkozik, ha ezentúl a Microsoftnak csökkentett értékű terméket kell piacra dobnia.
A másik ügyben az EU versenyhatósága arra kényszerítette az amerikaiakat, hogy a verseny egyenlőbbé tétele érdekében osszanak meg belső fejlesztési információkat – konkrétan a forráskódot – a versenytársakkal. A tárgyalások során ez volt az a pont, ahol az amerikaiak a legkevesebb rugalmasságot mutatták. Azzal érveltek, hogy a Microsoft iszonyú pénzt és szellemi energiát ölt bele a Windows kifejlesztésébe, amelynek minden elemét szabadalom védi – ezért nem fogják ezt ingyen a versenytársak rendelkezésére bocsátani. Versenyjogi szakértők szerint a Microsoft makacssága részben abból eredt, hogy a szellemi jogok amerikai védelme ebben a tekintetben jóval szigorúbb, mint az európai.
Az Európai Bizottság azonban másként látta a helyzetet. Indoklása szerint mivel a szerveralkalmazásokat (például e-mail- és printerkiszolgálókat) fejlesztő cégek a szellemi jogvédelem miatt nincsenek egészen pontosan tisztában a titkos forráskódú Windows működésével, ezért csak olyan alkalmazásokat tudnak piacra dobni, amelyek nem fognak 100 százalékos biztonsággal és megbízhatósággal működni a Windows dominálta környezetben. Ez viszont versenyelőnyhöz juttatja a Microsoftot, amely maga is fejleszt különböző szerveralkalmazásokat – méghozzá, a Windows pontos ismerete miatt, potenciálisan sokkal hatékonyabban.
Az Európai Bizottságnál már csak azért is rendkívül elégedettek a bírósági döntéssel, mert az véleményük szerint megőrzi a hatékony trösztellenes fellépés lehetőségét egy különösen gyorsan fejlődő piacon.
Megosztási nyomás
Természetesen a konkurensek is örülnek a fejleményeknek. „A Novell általában üdvözöl minden döntést, ami segíti a versenyt, és hogy a szoftveripar kiszakadjon a monopolisztikus erők által lelassított fejlesztési ütemből” – fogalmaz Szittya Tamás, a cég hazai ügyvezető igazgatója. A Microsofttal szemben egyebek közt a nyílt forráskódú Linuxra építő vállalatot főleg a bíróság második döntése érinti, ami lehetővé teszi, hogy szoftverei jobban együttműködjenek a Windows operációs rendszerrel, így közvetve a felhasználók hasznára válik. A Novell képviselője szerint a fejlesztésekre gyakorolt hatás azonban attól is függ, hogy a Microsoft hogyan hajtja végre a forráskód megosztását.
A Microsoft hazai leányvállalatánál a globális „policy” alapján nem nyilatkozhatnak az ügyről, így csak – a körülmények ismeretében meglehetősen optimista hangvételű – nemzetközi állásfoglalásukat kaptuk meg. Ebből kiderül: noha a bíróság elutasította a cég kérelmét, a Microsoft biztatónak tartja, hogy a testület elismerte a cég érveinek megalapozottságát, s a háború még nincs veszve, a teljes körű fellebbezés akár győzelmet is hozhat a szoftveróriásnak. Pusztán a közleményből azonban sok kérdésre nem sikerült választ kapni. Például: milyen piaci hatásokat vár a cég a döntéstől? Mit jelent számára, hogy a forráskódot meg kell osztania konkurenseivel? Tágabb kontextusban pedig: bele lehet-e szólni európai szinten globális cégek harcába? Az effajta döntések nem vetik-e vissza a versenyszféra innovációs kedvét?
