Tököli reptér – Demján az égre tör

A tököli repülőtérre ketten adtak be pályázatot, és az ÁPV Rt. a Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó Trigránit, Euro-Invest és Uvaterv által alkotott konzorciumnak értékesítette 2,31 milliárd forintért – mondta a FigyelőNetnek Oravecz Péter, a vagyonkezelő szóvivője. Értesülésünk szerint az összeget egyben, a kormány jóváhagyását követő 15 napon belül, azaz e hét második felében kell átutalnia a konzorciumnak. A hírt a cikk elkészültéig a Trigránitnál nem kommentálták.

Lapértesülések szerint a vevők a korábbi hírekkel ellentétben nem fapados repülőteret, hanem raktárbázist kívánnak létrehozni a területen. Erre azonban csak akkor van mód, ha a raktározási tevékenység közvetlenül kapcsolódik a repülési tevékenységhez, esetleg azokon a területeken, amelyek a repülésben közvetlenül nem érintettek. Egy korábbi kormányhatározat szerint ugyanis a területen csak repülőteret lehet üzemeltetni.

Reptéri álmok A Demján-birodalom repülőtéri megjelenése nem újkeletű: a cégcsoport élénken érdeklődik a szintén eladásra kínált Malév Rt. és a Budapest Airport iránt. Tavaly decemberben az is felmerült, hogy a két céget együtt értékesítik, ám ezt az elképzelést végül uniós előírásokra hivatkozva elvetették, jóllehet a közös privatizációt állítólag éppen a Trigánit és a tulajdonában levő Euroivest támogatta.

Eredménytelen kísérlet

A tököli repülőteret valamivel több mint 3 milliárd forintos limitár mellett, nyilvános, kétfordulós pályázaton 2003. októberében kezdte el értékesíti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV). Az akkori kiírás szerint a repülőteret az ÁPV Rt “… polgári légiközlekedési és egyéb vállalkozási célra…” kívánta értékesíti. Az ÁPV Rt. 2004. március elején közölte, hogy a tököli repülőtér értékesítésére 2003-ban kiírt nyilvános, kétfordulós pályázat – érvényes ajánlatok hiánya miatt – eredménytelenül végződött.

Az ÁPV Rt. adatai alapján az azóta is a privatizációs kínálatban szereplő tököli reptér objektumához 8, az ingatlan-nyilvántartásban önállóan bejegyzett helyrajzi szám tartozik, az ingatlanok területe összesen több mint 414 hektár. Az ingatlanokon szétszórtan 190 épület és építmény található, a beépített alapterület 95 601 négyzetméter, a beépítettség nem éri el az 1 százalékot. Az épületek és építmények jelentős része használaton kívül van, műszaki állapotuk leromlott. A repülőtér szilárd (beton) burkolatú pályájának mérete 2500×80 méter, a füves fel- és leszállópálya mérete 1100×50 méter.

A Polgári Légügyi Hatóságon a repülőterek között jelenleg nem tartják nyilván az objektumot, mivel repülőtéri működési engedélye nincs. Az ingatlan a bérlő nevére szóló (ideiglenes) „nem nyilvános fel- és leszállóhely” minősítéssel szerepel a légügyi nyilvántartásban.

Nehéz sors A félszáz hazai vidéki repülőtérből mindössze tizenháromnak van szilárd burkolatú kifutópályája, s többségük csak jó időben és napközben képes fogadni gépeket. A fejlesztést hátráltatja, hogy uniós pénzekre nem számíthatnak az önkormányzatok. Az EU ugyanis korábban rossz tapasztalatokat szerzett regionális reptérfejlesztési programokkal. A vállalkozói pénzek bevonását akadályozza, hogy nehezen jósolható meg, mekkora forgalma lesz egy repülőtérnek, tehát a megtérülés kérdéses. Így egy a 22-es csapdájára jellemző helyzet alakul ki, ugyanis korszerű reptér híján nem mennek a befektetők az adott városba, a repülőtér-fejlesztésre pedig azért nehéz befektetőt találni, mert még nincs olyan gyár a környéken, amelyik használná.

Kármentesítés szükséges

Az ingatlanon a szovjet csapatok által okozott környezeti kár kármentesítési feladatait egy korábbi kormányhatározat szerint az ÁPV Rt. végzi el. A kármentesítés befejezéséig az ingatlan-nyilvántartásból a tartós környezeti kárra vonatkozó teher nem törölhető, a terület mindenkori tulajdonosa (használója) tűrni köteles a kármentesítési tevékenység végzését.

Az ÁPV Rt. felelőségi körébe tartozó (üzleti tájékoztatóban meghatározott) környezeti káron túli további környezeti kárelhárítási és tűzszerészeti mentesítési munkák elvégeztetése és annak költségei azonban az új tulajdonost terhelik. Az ingatlanok környezetvédelmi vizsgálatát az ÁPV Rt. elkészíttette, a tanulmány megállapítása szerint a repülőtér a kármentesítésének becsült költsége az ÁPV Rt. felelőségi körén túl mintegy 172,1 millió forint, s a munkálatok a tervek szerint 2006-ra befejeződnek.

Az ingatlan vegyvédelmi felülvizsgálatára és tűzszerészeti mentesítésére nem került sor, ezért az ingatlan újbóli használatba vétele esetén az ingatlan ez irányú szennyezettségének műszeres vizsgálata indokolt. Az ingatlanon új beruházás megvalósítását megelőzően az alapozási mélységig el kell végezni a lőszer- és robbanóanyag-feltárást.